Megoldás kell az őshonos kisebbségek számára
Európai megoldásokat kell találni az őshonos kisebbségek számára, arra, hogy megőrizhessék identitásukat és biztosítva legyen diszkriminációmentességük - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a felvidéki Éberhardon, ahol előadást tartott a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott emlékünnepségen.
A Felvidéken tartott hasonló megemlékezések között központinak számító emlékünnepséget, amelyet a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok és a Pozsonyhoz közeli település önkormányzata rendezett, ökomenikus istentisztelet előzte meg a helyi Apponyi-kápolnában, Apponyi Albert gróf nyughelyén.
A határon túli magyarság autonómiaügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott az Európai megoldás: autonómia című előadásában rávilágított arra, hogy az EP választás után most, amikor az Országgyűlés azzal foglalkozik, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve legyen, azokról a kérdésekről kell beszélni, amelyeket a következő öt évben témaként kell felvetni az EP-ben.
Kiemelte: nagyon fontos, hogy a nemzetek Európája építése keretében az EP foglalkozzon az őshonos kisebbségekkel. Emlékeztetett: az EP márciusban döntést hozott az Európában élő afrikai származásúak jogainak védelméről, ami mintegy 15 millió embert érint, ugyanakkor 60 millió uniós állampolgár tagja valamelyik őshonos kisebbségeknek, és velük is foglalkozni kell, európai megoldásokat kell találni arra, hogy ők megőrizhessék nemzeti identitásukat, és ezzel biztosítsák Európa sokszínűségét.
A miniszterelnöki megbízott elmondta: európai megoldás az autonómia is, ami nem egy „ördögtől való dolog”, nem jelent „revansvágyat”, csak azt, hogy biztosítva legyen a nemzeti kisebbségek tagjainak az, ami például Dél-Tirolban vagy a Feröer-szigeteken már biztosítva van. Kifejtette: lehetőséget kell teremteni a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek tagjainak arra, hogy utódaik jövőjét az identitásuk megőrzését őrző keretben biztosíthassák. Rámutatott: kidolgozták azokat az alapelvek, amelyeket ezzel összefüggésben szükséges lenne elfogadnia az új EP-nek. Ilyen alapelv, hogy a tagállamok tekintsék államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket, valamit azt, hogy a nemzethez tartozás és az állampolgárság különálló dolgok.
A miniszterelnöki megbízott az MTI kérdésére elmondta: egy ilyen szabályozás elfogadásának az új összetételű EP-ben nagyobb lehet az esélye, mivel ott többségbe kerültek azok az erők, amelyek a nemzetek Európájában gondolkodnak. Hozzáfűzte: az Európai Egyesült Államokban gondolkodók egy határozatlan jövőbe helyezik ezt a kívánságukat, amelynek megoldásáról nem is beszélnek, azért sem, mert ez egy megoldhatatlan feladat, mivel a tagállamok saját problémáik megoldásával küzdenek.
„Egyetlen olyan közösség van, a V4-ek, amelyik közös érdekei mentén határozza meg jövőjét, és innen indulhat el egy olyan kezdeményezés, amely kialakíthatja a jövő Európáját” – jelentette ki Szili Katalin.
