A kötelező kvóták rendszerének megszüntetése nem oldja meg a migrációs kérdést a német kancellár szerint.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Egy olyan új migrációs megközelítés, amely elveti a menekültek uniós tagországok közötti kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszerét, nem oldja meg a migráció kérdését – jelentette ki Angela Merkel Brüsszelben, az uniós tagországok háromnapos csúcstalálkozójának migrációval foglalkozó tanácskozását követően csütörtökön.

A kancellár sajtóértekezletén kijelentette, a kvótarendszer elvetése „kicsit könnyű megoldás”, amely véleménye szerint nem európai válasz.

Mint hangoztatta, nem kíván elmozdulni „a kötelező felelősségvállalástól a kötelező szolidaritás felé”, ahogyan azt a nap folyamán Sebastian Kurz osztrák kancellár javasolta. Még foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, ugyanis még mindig vannak országok, amelyek egyedül maradnak a Földközi-tengeren érkező emberek okozta feladatok megoldásában – tette hozzá.

Elmondta, a Brexitet tekintve sem pesszimistább, sem optimistább, mint a találkozó előtt volt.

„Mindig is mondtam, a Brexit olyan mint a kör négyszögesítése. Ez azt jelenti, nem tudjuk hogy fog kinézni mindaddig, amíg nincs kész megoldás” – fogalmazott.

Hozzátette, az uniós csúcs szerda esti nyitóvacsoráján Theresa May brit miniszterelnök beszámolóját követően az unióban maradó 27-ek abban egyeztek meg, hogy akkor veszik fel naptárukba legközelebb a Brexit ügyét, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyatott tárgyalások azt lehetővé teszik. Ehhez egy újabb elemeket tartalmazó brit javaslatra van szükség – közölte.

Theresa May sajtótájékoztatóján elmondta, Nagy-Britannia nem azért vett részt az uniós csúcson, hogy indítványozza a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítását, noha elképzelhető, hogy arra sor kerül.

A brit miniszterelnök aláhúzta, országa uniós kilépésének feltételrendszeréről folytatott tárgyalásokon vannak még megoldásra váró fontos kérdések. Ilyen az Írországgal közös határellenőrzés bevezetésének problémája is, de London szerint nem szükséges egy egyéves hosszabbítás rögzítése, hanem pusztán annak a lehetőségéről lenne szó, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.

A cél továbbra is az, hogy lezárják a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokat 2020. december 31-ig, ami lehetséges – mondta. „Úgy gondolom, mindannyian megoldást szeretnénk. Itt az ideje, hogy megtörténjen” – fogalmazott.

A Brexit okozta brit belső politikai feszültségre irányuló újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, emlékeztetni fogja a brit parlamentet arra, a britek arra szavaztak, hogy elhagyják az Európai Uniót és felkérték a törvényhozókat, hogy hagyják jóvá a kilépésről szóló szerződést.

„Azt kérem tőlük, hogy fontolják meg a munkahelyek és a megélhetés védelmének fontosságát, gondoljanak az ország biztonságára és védjék meg az Egyesült Királyság egységét” – fogalmazott.

Emmanuel Macron sajtónyilatkozatában arról számolt be, hogy nem sikerült semmilyen előrelépést tenni a brit kilépés kérdésében, az uniós tagállami vezetők ugyanakkor a két fél közötti bizalom és a feladat megoldása fontosságának üzenetét fogalmazták meg.

A francia elnök reményét fejezte ki, hogy Theresa May a legközelebbi uniós csúcstalálkozóra olyan politikai kompromisszumokra épülő megoldási javaslatokkal tér vissza, amelyeket Londonban is meg tud védeni. Hozzátette, A Brexit kérdése a brit belpolitika problémájává vált, ezért nem az Európai Uniónak kell engedményeket tennie annak kezelése érdekében.

„Már túl vagyunk a technikai kérdéséken” – fogalmazott. Most az Egyesült Királyság politikai készségén múlik, hogy az unió számára bemutatható javaslattal álljon elő. „Ennél nem tudok világosabban fogalmazni” – mondta.

A legfontosabb lenne egy jó, minden fél számára megfelelő megállapodás, de inkább nem szülessen egyezség, minthogy rossz szerződés jöjjön létre a jövőbeni kapcsolatoktól – tette hozzá a francia elnök.