A német egység helyreállítása idején alkalmazott módszerekre, célzott intézkedésekre van szükség a menekültek munkaerő-piaci integrációjához – mondta Angela Merkel német kancellár egy csütörtöki rádióinterjúban.



A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság Inforadio nevű hírcsatornáján sugárzott interjúban Angela Merkel kiemelte, hogy hosszú folyamat a menekültek munkaerőpiaci integrációja, előmozdításához pedig a helyzetükre szabott, gyakorlatias megoldások kellenek, éppen úgy, mint a német egység helyreállítása, az egykori NDK területének gazdasági felzárkóztatása idején.
    
Így például elképzelhető egy hitelprogram a foglalkoztatás támogatására – mondta a kancellár, kiemelve, hogy egy szíriai jogosítvány honosítása 500 euróba kerül, egy teherautó-vezetői jogosítvány megszerzése pedig 3000 euróba. Ezt az összeget meg lehetne előlegezni, és a menekült majd törleszti a hitelt a fizetéséből.
    
A kancellárt azzal kapcsolatban kérdezték a menekültek munkaerőpiaci helyzetéről, hogy szerda este megbeszélést folytatott a témáról a vállalati szféra Mi-Együtt (Wir-Zusammen) nevű kezdeményezésének képviselőivel. A résztvevő cégek – amelyek együttvéve 1,1 millió embernek adnak munkát -, legutóbbi adataik szerint 449 menekültet foglalkoztatnak teljes állásban, és meghirdettek több mint 3200 gyakornoki helyet, amelyből nagyjából 1800-at már betöltöttek. Ezen kívül 700 szakmai gyakorlati helyet is létrehoztak, amelyek közül 534-et töltöttek be eddig.
    
Hasonló a helyzet a frankfurti tőzsde DAX-30 mutatójában jegyzett – a legnagyobb piaci tőkeértékű – részvénytársaságokat tekintve. Ennél a 30 vállalatnál 125 menekült jogállású munkavállaló dolgozik.
    



Arra a kérdésre, mennyire csalódott, amiért a német vállalatok kevés menekültet vettek fel, Angela Merkel kiemelte, hogy a kis- és a közepes méretű vállalkozások is tesznek erőfeszítéseket, de kifogásolják, hogy körülményes, „nagyon bürokratikus” a menekültek alkalmazása. Ezért is folyamatosan vizsgálni kell, hogy mely területeken van szükség a célzottan a menekültek integrációját elősegítő szabályozásra – mondta.
    
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) számításai szerint a tavaly érkezett mintegy 1,1 millió menedékkérő várhatóan nagyjából 60 százaléka kapja meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, vagyis durván 600 ezer ember szerezhet munkavállalásra is feljogosító tartózkodási engedélyt. Ennek a csoportnak a 70 százaléka lehet munkaképes korú, azaz mintegy 350-400 ezer embernek kell helyt állnia a munkaerőpiacon. 
    
A BA tapasztalatai szerint azonban a piaci belépés utáni első évben a menekültek csupán 10 százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, valamint az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány javul, 5 év alatt 50 százalékra, 15 év alatt 70 százalékra emelkedhet, azaz a menekültek inkább „a holnapután munkavállalói” lehetnek a német munkaügyi szakértők szerint.
    
A BA legutóbbi adatai szerint augusztusban 153 ezer volt a regisztrált munkanélküli menekültek száma, ami 13 ezres növekedés júliushoz képest. Továbbá 193 ezren úgynevezett álláskereső státuszban voltak, vagyis összesen 346 ezer menekült volt munka nélkül. Számuk a következő hónapokban jelentősen emelkedhet, mert a tavaly érkezettek legnagyobb része nem menekült státuszban van, hanem menedékkérő, és csak kérelmük kedvező elbírálása esetén válhatnak teljes jogú munkavállalóvá. A BA becslése szerint továbbra is a jelenlegi ütemben, havi 10 ezer körüli mértékben emelkedhet a munkanélküli menekültek száma.

(Forrás és fotóillusztráció: MTI)