Merkel: Európának saját kezébe kell vennie sorsát
Angela Merkel az utóbbi napokban azt tapasztalta, hogy egyre inkább véget ér az a korszak, amelyben Németország és az Európai Unió teljes mértékben támaszkodhatott partnereire.
Európának saját kezébe kell vennie sorsát – emelte ki egy vasárnapi beszédében Angela Merkel német kancellár.
A jobbközép CDU elnöke a München melletti Truderingben pártja és a testvérpárt bajor CSU közös rendezvényén a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport előző nap véget ért csúcstalálkozójára utalva hangsúlyozta: az utóbbi napokban megtapasztalta, hogy egyre inkább véget ér az a korszak, amelyben Németország és az Európai Unió teljes mértékben támaszkodhatott partnereire.
Ezért „nekünk, európaiaknak tényleg saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat”, és ugyan meg kell őrizni a barátságot az Egyesült Államokkal és az EU-ból távozni készülő Nagy-Britanniával, és jó szomszédságra kell törekedni Oroszországgal és más államokkal, „de tudnunk kell, hogy nekünk kell megharcolnunk a saját jövőnkért” – mondta Angela Merkel.
Németország „ahol csak tud, segít” európai uniós partnereinek, mert „Németországnak csak akkor mehet jól a sora, ha Európának jól megy a sora” – tette hozzá a kancellár.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lap szerint a berlini kancellári hivatalban már formálódik is egy terv az EU megerősítésére, amelynek kidolgozására a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) és Donald Trump amerikai elnökké választása ösztönzi a kancellárt.
A lap a Titkos terv Európának című írásában rámutatott, hogy Angela Merkel néhány hete új, szokatlanul szenvedélyes hangnemben beszél az EU-ról, illetve Európáról. Hozzátették, hogy a kancellári hivatal megbízásából belső használatra készülő közvélemény-kutatásokból Merkel és környezete azt érzékeli, hogy a Brexitről szóló népszavazás és Donald Trump választási győzelme óta EU-, illetve Európa-párti irányba változik a közhangulat. Az ország újraegyesítése óta most először a németek relatív többsége pártolja az uniós integráció felgyorsítását, elmélyítését.
A kancellár EU-politikáját a 2005-ös hatalomra kerülése óta elsősorban a válságkezelés jellemzi, először az EU működését szabályozó Lisszaboni szerződést kellett megmenteni a bukástól, majd az euróövezeti pénzügyi, gazdasági és államadósság-válsággal kellett birkózni. A Brexit és Donald Trump megjelenése miatt most változás következik, eljön az EU továbbfejlesztéséről szóló tervek ideje.
A FAS szerint Angela Merkel úgy látja, hogy a legfontosabb és a legnehezebb feladat a migrációs válság megoldása. Az EU jövőjét tekintve kulcsfontosságú az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren keresztül az EU-ba irányuló migrációs hullám megállítása. A megoldás nagyban függ a polgárháború sújtotta, észak-afrikai Líbia stabilizálásától, aminek kilátásai egyelőre „borúsak” – írta a FAS.
A másik fő területen, a védelempolitikában jobbak az esélyek. Angela Merkel a védelmi kiadások növelésének folytatását tervezi, védelmi minisztere, Ursula von der Leyen pedig építi tovább a Bundeswehr – a német hadsereg – együttműködését uniós partnerekkel. A német-francia, a német-holland és a német-lengyel közös egységek után Csehországgal és Romániával is létrehoznak közös alakulatokat, Brüsszelben pedig kiépül a közös, EU-s műveleteket irányító központ.
A harmadik terület a gazdasági- és valutaunió továbbfejlesztése. A központi elem az euróövezeti költségvetés és a közös pénzügyminiszteri intézmény megteremtése. A még nem teljesen kidolgozott elképzelések szerint a közös büdzséből a szerkezeti reformokra vállalkozó tagországok kaphatnának támogatást. A forrásokat valamely adófajta, esetleg az általános forgalmi adó egy részének átirányításából teremtenék elő. Egy másik változat szerint az euróövezeti gazdasági kormányzat önálló kötvények kibocsátásával szerezne forrásokat az egész közösség javát szolgáló beruházásokhoz. Az értékpapírokért a tagországok ugyan közösen viselnék a felelősséget, de ez mégis másféle konstrukció, mint a tagországok már meglévő államadósságának törlesztésére szolgáló euróövezeti közös kötvény gondolata, amelyet Angela Merkel továbbra is elvet.
A FAS szerint a kancellár a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után kész kompromisszumokat kötni. Az egyeztetések témái közé kerülhet az Európai Központi Bank elnöki tisztségének betöltése is, ezzel kapcsolatban Merkel arra törekszik, hogy Mario Draghit a német központi bank vezetője, Jens Weidmann váltsa 2019-ben.
A kancellária törekvéseinek fontos céljai közé tartozik az új francia államfő, Emmanuel Macron támogatása. Senkinek sem lehet az az érdeke, hogy öt év múlva Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője kerüljön hatalomra – mondják Merkel környezetében a FAS szerint.
A vasárnapi bajorországi rendezvény volt a Bundestag-választást felvezető kampány első nagyobb szabású CDU/CSU-s eseménye. A hagyományos módon egy sörsátorban rendezett politikai fórum leginkább annak bemutatását szolgálta, hogy a testvérpártok félretették a menekültügy körüli vitákat és együtt küzdenek a választási győzelemért. Angela Merkel mellett a CSU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök is felszólalt, nagyon jónak nevezte a CDU és a CSU együttműködését, és hangsúlyozta, hogy a kampány középpontjába a biztonság és a jólét megőrzését állítják.
A rendezvényt eredetileg keddre tervezték, és a manchesteri terrortámadás miatt halasztották el.
MTI
