Angela Merkel népszerűsége csökken és a nemzetközi politikai színpadon is elszigetelődött. A németek a kancellárt teszik felelőssé azért, hogy az elmúlt nyolc évben stagnáltak a jövedelmek. Berlinben most azok a hangok erősödnek fel, amelyek szerint Merkel egy évvel a 2021-es választások előtt adná át a helyét – erről Kiszelly Zoltán politológus beszélt.

Fotó: ShutterStock

A számok azt mutatják, hogy indokolt lenne Merkelnek lemondania,  mivel a tavalyi Bundestag-választások óta a CDU-CSU  8,5 százalékponttal gyengült és támogatottsága a 30-35 százalékból tartósan a 30 százalék alatti sávba süllyedt – mondta a politológus. Ugyanez érvényes a szociáldemokratákra.  A választások óta 20 százalékról 14-15 százalékra esett támogatottságuk, „mert népszerűtlen politikát visznek.”

A koalíciós szerződés szerint  2019-ben a két párt vezetői „rovancsot tartanak”, megnézik, hogy mit teljesítettek a félidőben, és sokan ezt úgy értelmezték, hogy a német kancellár ekkor átadja helyét, valakinek, aki új lendületet tudna adni a nagykoalíciónak – mondta a szakértő.

Berlinben most azok a hangok erősödtek fel, melyek szerint Merkelnek egy évvel a választások előtt kellene lemondania, de jelenleg nem látni olyan európai formátumú politikust, aki a helyére tudna lépni – fogalmazott.

Ezért volt sikeres Merkel

Merkel nagyon sikeres politikus volt, aki mindig a többségi álláspontot vette át és karolta fel –  értékelte a politológus. Példaként a fukusimai atomerőmű-balesetet hozta fel, amely után az atomerőművek lekapcsolásáról döntött, de ilyen volt a sorkötelezettség eltörlése vagy a homoszexuálisok házasodási jogának biztosítása is, amelyet a többség támogatott.

Az euróválság idején ez még sikerült neki, de a 2015-ös migránsválság után már nem működött, amikor a németek szembesültek azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak, amikor egymillió migránst befogadnak – hangsúlyozta.

Ettől kezdve Merkel folyamatosan sodródott. Európai kvótát akar a mai napig, amely véleménye szerint lökést adhat az európai gazdaságoknak és olcsó munkaerőt biztosíthat.

Ezzel szemben Orbán Viktor és a V4-ek fellépésével egy ellen-alternatíva jelent meg, és a német politikustól szövetségesei is elfordultak. Olaszországban és Ausztriában már nem Merkel és Soros György bevándorláspárti politikáját, hanem a bevándorlás korlátozást támogatják.

Merkel kettős beszéde

A német kancellár „ezoterikus beszédmódot” honosított meg Németországban.  Kiszelly Zoltán erre egy példát hozott fel: A 2015-ös ellenőrzés nélküli tömeges beáramlás nem ismétlődhet meg, de Németország jól tette, hogy az emberséges arcát mutatta a világnak – idézte a kancellárt. „Egyszerre fúj hideget és meleget, és mindkét álláspontot képviselőknek is üzent egy mondatban.”

A visegrádiak, az olaszok és az osztrákok azt mondják, hogy a külső határokat védeni kell, hogy a schengeni övezeten belül megmaradjon a szabad mozgás lehetősége és a segítséget kell odavinni, ahol az emberek nélkülöznek.

Rosszabbul élnek, mint négy éve

A politológus így folytatta: egy átlagamerikai, vagy nyugat-európai ma „rosszabbul él, mint négy éve”, és rosszabbul él, mint szülei, vagy nagyszülei.

„Ma egy nyugati fiatalnak nincsenek olyan perspektívai, mint mondjuk szüleinek a jólét évtizedeiben a hidegháború alatt. A jövedelmek stagnáltak, míg a nagyvárosokba az albérleti díjak megugrottak.  Egy minimálbéres állásból már nehezen tudja azt a fogyasztási szintet fenntartani, mint szülei, és a migráció ezt a rossz érzést erősítette fel” – emelte ki a politológus.

Ezen kívül még számos további terhet kell a németeknek viselniük: a keleti-tartományok újjáépítése 4-6 százalék, ápolási biztosítás 1,5 százalék, és a megújuló energia költségét nem a cégek, hanem a magánfogyasztók állják, ezen felül pedig hamarosan autópálya-díjakat fizethetnek.

Kiszelly Zoltán szerint a németek a kancellárt teszik felelőssé azért,  hogy az elmúlt nyolc évben stagnáltak a jövedelmek Németországban. A migráció volt az utolsó csepp a pohárban – mondta.

Elszigetelődött a német kancellár

Kiszelly Zoltán elmondta: A német elit a második világháború után mindig az amerikaiakat követte és az együttműködés nagyon jó volt Obama-kormány idején. Arra számítottak 2016-ban, hogy ez Hillary Clinton vezetésével folytatódik.

A demokraták és a republikánusok háborúpárti szárnyának célja volt Ukrajna, Kína és Oroszország demokratizálása, de ez nem működött. 2014 után amerikai nyomásra konfrontálódott Berlin Oroszországgal – mondta.

Donald Trump elnök stratégiai célja, hogy létrejöjjön egy amerikai-orosz paktum, amellyel Oroszországot és Kínát szeretné „széthúzni”, mert Amerikának Kína a fő ellensége, de Németország is gazdaságilag ellenfél a magas fizetési többlete miatt.

Trump elnök szerint ez nem működik, de ha többet költenek a németek külföldön, akkor ez otthon hiányzik majd.  A németek jóléte felerészben attól függ, mennyit exportálnak – hangsúlyozta.

Merkel két szék közé esett, hiszen konfrontálódott Putyinnal és a törökökkel is összeveszett.  A kínaiak is azt szeretnék, amit a németek: eladni és ez is konfliktus forrását képezi.

Kiszelly szerint Emmanuel Macron francia elnök számít még fontos szövetségesnek, de a német-francia tengely sem működik már. Ahogy Trump az európaiak költségén szanálná Amerikát, úgy  Macron is a németek pénzén tartaná „víz felett” Franciaországot – fogalmazott.

Merkel kancellár viszont megüzente a francia államfőnek, hogy az eurózóna átalakításra vonatkozó terveket felejtse el, nem lesz eurózóna-költségvetés, közös pénzügyminiszter.