Merkel: ki kell tartani a multilaterális együttműködés mellett

Ki kell tartani a többoldalú, multilaterális együttműködés és a nemzetközi szervezetek mellett, és javítani kell hatékonyságukat – emelte ki Angela Merkel német kancellár az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében.

A kancellár aláhúzta, hogy az EU, a NATO és az ENSZ hatékonyságán és válságtűrő képességén is javítani kell. Érdemes küzdeni a multilaterális együttműködés fenntartásáért, mert „a közös cselekvés mindenkit erősít”, és a nemzetközi közösség előtt álló kihívásokat egyetlen ország sem tudja egyedül megválaszolni – mondta.
    
Az EU-nak meg kell tanulnia, hogy csak a fontos ügyekre összpontosítson, és beváltsa a „jólétet mindenkinek” ígéretét. Ehhez a többi között a szabályozás ésszerűsítése és az egységes belső piac továbbfejlesztése, a digitális belső piac kialakítása szükséges. Az euróövezetet pedig meg kell erősíteni, s meg kell védeni az EU egyik legfőbb vívmányát, a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását.
    
Fejleszteni kell az EU védelmi képességeit, például közös hadiipari beruházások és beszerzések révén, de az EU soha nem lehet a NATO alternatívája – húzta alá Angela Merkel.
    
A nemzetközi menekültválsággal kapcsolatban rámutatott, hogy az EU közvetlen szomszédja Szíriának, és hangsúlyozta: a védelemre szoruló emberek befogadása „az EU felelőssége” is.
    
A terrorizmusról szólva hangoztatta, hogy forrása „nem az iszlám”, és muszlim országokat is be kell vonni a terror elleni küzdelembe. Azonban a muszlimoknak el kell határolódniuk a terrortól, ez ügyben „világos szavakat várunk” a muzulmán közösségek tekintélyes vezetőitől – jelentette ki a német kancellár.
    
A NATO-val kapcsolatban megerősítette, hogy Németország teljesíti a szövetség 2014-es csúcstalálkozóján a terhek méltányos megosztására tett vállalását, vagyis 2024-ig a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összegre emeli védelmi kiadásait.
    
Az előadás után kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország legfeljebb évi 8 százalékos ütemben tudja emelni védelmi kiadásait – a jelenlegi mintegy 37 milliárdos, a GDP 1,2 százalékát kitevő szinthez képest -, de a biztonság fogalmát nem szabad leszűkíteni a katonai költségvetés alakulására. Így a nemzetközi fejlesztési együttműködésre és a válságok megelőzésére fordított kiadásokat is figyelembe kell venni, de el kell kerülni a „kicsinyes vitákat”.
    
Ezzel összefüggésben beszédében kiemelte, hogy az ENSZ hatékonyságának javítása is elkerülhetetlen, mindenekelőtt a konfliktusok megelőzését, a szegénység visszaszorítását, a nők oktatását, képzését célzó erőfeszítések és a betegségek, járványok elleni küzdelem területén, hiszen minden megelőzött válság erősíti a biztonságot.
    
A német kancellár hangsúlyozta, hogy Európának elengedhetetlen Washington támogatása a közös védelemben. Európát túlterhelné a terrorizmus elleni küzdelem, ha magára maradna. „Szükségünk van az Egyesült Államok katonai erejére” – húzta alá Angela Merkel.
    
Oroszországgal kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 25 évben nem sikerült „tartósan jó és stabil” viszonyt kialakítani Moszkvával, de törekedni kell erre, nemcsak azért, mert Oroszország az EU szomszédja, hanem azért, mert számos ügyben érdekközösség fűzi össze a feleket. Így például az iszlamista terror elleni harcban „teljes mértékben egyeznek az érdekeink” – mondta a német kancellár.
    
Ugyanakkor az ukrán válság ügyében teljes „szigorral” kell fellépni Oroszországgal szemben, mert a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása aláássa a második világháború után az államok szuverenitására és területi épségére felépített békerendet – mondta Angela Merkel.

MTI