Merkel: nehéznek ígérkeznek a tárgyalások
Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a megállapodás feltehetően még nem fog megszületni a kérdésben az uniós állam- és kormányfők következő tanácskozásán, ugyanakkor a célkitűzés az, hogy mindent előkészítsenek ahhoz, hogy az alap 2021. január 1-jével megkezdhesse működését.
Merkel szerint ősszel elég időt szeretnének biztosítani a tagállami törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek a tanácskozásokra, amelyeket még az idén lezárnának.
„Úgy vélem, Németország és Franciaország jól megalapozta ezt a kezdeményezést” – hangsúlyozta. Ugyanakkor „világos, hogy nehéz tárgyalások elébe nézünk” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismertette az Európai Parlament egynapos, rendkívüli plenáris ülésén a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját, amelynek keretében 750 milliárd eurót (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) mozgósítanának. Ez az összeg 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna. 300 milliárd euró a járvány által legsúlyosabban érintett Olaszországnak és Spanyolországnak jutna. A programot az EU által felvett kölcsönökből fedeznék, amelyeket hosszú lejárattal 2028 és 2058 között az uniós költségvetésből törlesztenének.
Von der Leyen javaslata ugyanakkor jóval ambiciózusabb a német-francia kezdeményezésnél, amely 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására.
Merkel szerint Németország, amely július elsején veszi át Európai Unió fél éves soros elnökségét, minden tőle telhetőt megtesz, hogy megállapodás szülessék. A brüsszeli javaslat ugyanis tartalmaz elemeket a német-francia kezdeményezésből és egy alternatív javaslatból is, amelyet Hollandia, Dánia, Ausztria és Svédország terjesztett elő. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot.
Merkel hangsúlyozta, hogy még nem volt ideje részletekbe menően tanulmányozni a brüsszeli javaslatot. Ugyanakkor úgy fogalmazott: fontos biztosítani azt, hogy a forrásokat előretekintő módon osszák szét, megfelelő ellenőrzés mellett, hogy a pénzt valóban a gazdasági fellendülésre fordítsák. „Még sok-sok kérdést kell ezzel kapcsolatban tisztázni” – tette hozzá a kancellár.
