Nem lehet megváltoztatni a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) szóló megállapodást, ez a Brexit után az Európai Unióban maradó 27 ország közös álláspontja – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz azért, hogy az Egyesült Királyság távozása rendezett folyamat legyen, és erre van is esély, mert a Brexit tervezett időpontjáig „van még idő, bár nem túl sok”.

Azonban a német kormány felkészül a rendezetlen, vagyis az Európai Unióval kötött megállapodás nélküli Brexitre is, ezért például éppen szerdai ülésén fogadott el egy jogszabálytervezetet, amely a Németországban élő brit állampolgárok jogainak biztosításáról szól – mondta Angela Merkel.

A kancellár egy új parlamenti formátum keretében, a képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fórumán nyilatkozott. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban most másodszor kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt. Hetven perc alatt negyven kérdést tettek fel neki.

A testvérpárt Keresztényszociális Unióval (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa több válaszában élesen bírálta a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki pártot és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal ) nevű ellenzéki pártot.

Az AfD-ről – az ENSZ globális migrációs megállapodásával és a Brexittel kapcsolatos kérdésekre válaszolva – úgy vélekedett, hogy a gondok megoldása helyett viszályok szításával, „polemizálással” foglalkozik, s téves információkkal félrevezeti az embereket. Arra a felvetésre, hogy Németország a migrációs csomag elfogadásával elszigetelődött az EU-ban, kiemelte, hogy fizikusként fontosnak tartja az igazságot a számok területén, a számok pedig azt mutatják, hogy több tagállam fogadta el a megállapodást, mint amennyi elutasította.

Az úgynevezett sárgamellényesek franciaországi mozgalmával kapcsolatban felszólította a Baloldalt, hogy határolódjék el a mozgalom által alkalmazott erőszaktól, és rámutatott, hogy az ellenzéki párt ezt az eddigi állásfoglalásaiban nem tette meg. Ezért a Baloldal megnyilatkozásai az ügyben „botrányosak” – fogalmazott.

A kancellár válaszaiban rendszerint a kormány korábban már rögzített álláspontját ismertette, így a többi között kiemelte, elfogadhatatlan lenne, ha Oroszország befolyása alá vonná az Azovi-tengert, és sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziója az ország teljes területén – így az Azovi-tengeren is – akadálytalanul végezhesse tevékenységét.

A kereskedelempolitikát érintő kérdésekkel kapcsolatban elmondta, sajnálja, hogy nem sikerült elfogadtatni a G20 országcsoport argentínai csúcsértekezletén, hogy a tanácskozást záró közös nyilatkozatban utasítsák el a protekcionizmust. Hozzátette, hogy sürgetően szükségesnek tartja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját.

Társadalompolitikai ügyekkel kapcsolatban kérdezték a többi között a Németországban mintegy 900 mecsetet fenntartó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) tevékenységéről, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) irányítása alatt álló szervezet tevékenységének nemzetbiztonsági megfigyelése nem politikai, hanem szakmai kérdés, és teljes mértékben megbízik az illetékes szolgálatot döntéseiben. Kifejtette: fontos, hogy Németország függetlenebbé váljon az ilyen szervezetektől, és muszlim közösségeiben helyben képzett imámok – egyházi személyek – dolgozzanak, ezért tovább kell erősíteni a németországi imámképzést.