Merkel: összetettebb a helyzet, mint öt éve
Nem biztos, hogy érvényesül az úgynevezett csúcsjelölti rendszer az Európai Bizottság (EB) elnöki pozíciójának betöltésében, a helyzet sokkal összetettebb, mint öt éve, amikor Jean-Claude Junckert választották meg a tisztségre – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja a csúcsjelölti rendszert – amely szerint az Európai Parlamentben (EP-) annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztani EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson -, de a tisztújítás sokkal bonyolultabb, mint öt éve, mert megváltoztak az erőviszonyok az EP-ben, a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban (ET) pedig nem mindenki támogatja a csúcsjelölti rendszert.
Az EP-ben már nem rendelkezik többséggel a két legnagyobb pártcsalád – az EPP és az Európai Szocialisták Pártja (PES) -, ezért a Zöldekkel és a liberálisokkal is tárgyalni kell.
Az európai uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó ET-ben pedig egyetlen csúcsjelölt sem rendelkezik az úgynevezett kettős többségi támogatással – legkevesebb 21 tagország támogatásával, amelyekben együttvéve az EU lakosságának legkevesebb 65 százaléka él -, és a csúcsjelölti rendszer ellenzői között van Emmanuel Macron francia államfő is – mondta Angela Merkel, hozzátéve: „mivel nagyon fontos számunka a francia-német viszony, el kell fogadnunk, hogy a francia elnöknek más a véleménye”.
Angela Merkel – aki Martin Schulz, a PES egykori csúcsjelöltjének kérdésére válaszolva beszélt az EU-s tisztújításról a képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fórumán – nem említette név szerint Manfred Webert, az EPP jelöltjét, hanem csak általánosságban foglalt állást a csúcsjelölti rendszer mellett.
Azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a csúcsjelölti rendszer fontos, hanem az EU cselekvőképességének megőrzése is. Ezért a tisztújítási folyamat valamennyi résztvevőjétől nagyobb rugalmasságra van szükség, „mindenkinek el kell mozdulnia” jelenlegi álláspontjáról.
Az EB-elnöki pozíció mellett az összes többi megüresedő EU-s vezető tisztség – ET-elnök, EP-elnök, kül- és biztonságpolitikai főképviselő, az Európai Központi Bank elnöke – betöltéséről is gondoskodni kell, és „kívánatos”, hogy minderről még az EP elnökének július elejére tervezett megválasztása előtt megállapodjon az EU közössége – mondta Angela Merkel.
