Fotó: MTI, archív
Hirdetés

A kancellár a konferencia előtt a Rundfunk Berlin-Brandenburg közszolgálati médiatársaság Inforadio nevű hírrádiójának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Európának mindent meg kell tennie az Afrikával folytatott együttműködés elmélyítéséért.

A két szomszédos kontinens közös munkájával mindkét félnek hasznos helyzet, „win-win szituáció” áll elő – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy Afrika „felébredt és fejlődik”, és vannak területek, például a digitalizáció számos ügye, amelyben jóval gyorsabban halad előre, mint Európa.

A tanácskozást felvezető befektetői fórumon elmondott beszédében aláhúzta, hogy a több mint 50 országból álló kontinensnek kiemelt szerepe van a nemzetközi közösség előtt álló legnagyobb kihívások, köztük a klímaváltozás, a digitalizáció és a migráció ügyeinek megoldásában.

A világnak, így Európának is szüksége van Afrikára a közös kihívások megválaszolásához, és Afrika is számíthat Európa, valamint a legfejlettebb iparú államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az Európai Uniót mint intézményt összefogó G20 csoport támogatására.

Azonban ehhez még inkább előre kell mozdítani a G20-csoport 2017-es német soros elnökségének idején elindított Egyezmény Afrikával kezdeményezést. Ennek lényege, hogy a G20-csoport tagjai megerősített fejlesztési együttműködéssel és munkahelyteremtő beruházásokkal segítik a résztvevő afrikai országokat, ha a közösen kidolgozott és ellenőrzött menetrend szerint korszerűsítik az állami intézményeket és a nagy alrendszereket, például az egészségügyet és az oktatást.

A résztvevő 12 afrikai ország Németországtól is több beruházásra számíthat, de ehhez a jogállamiság és az állami működés átláthatóságának további erősítésére van szükség – mondta Angela Merkel.

A kezdeményezéshez csatlakozott afrikai országok – köztük Egyiptom, Etiópia, Dél-Afrika és Ghána – állam-, illetve kormányfői, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Afrikai Fejlesztési Bank vezetői és több európai ország kormányfőjének részvételével tartott konferencián Angela Merkel kiemelte, hogy az első két év tapasztalatai kedvezőek, és a közösen elhatározott reformok hasznosak a résztvevő afrikai államoknak. Ezt mutatja, hogy csaknem valamennyi jelentősen előrelépett a Világbank Doing Business nevű versenyképességi rangsorában.

Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: két év nem is számít sok időnek az ilyen munkában, azonban az eredmények már látszanak. A kezdeményezés hasznosságát jelzi, hogy a résztvevő államokban a hazai össztermék (GDP) átlagos növekedési üteme meghaladta a 7 százalékot, és elérte a kezdeményezéshez nem csatlakozott afrikai államok csoportját jellemző szint kétszeresét – fejtette ki az IMF vezetője.

Guiseppe Conte olasz kormányfő a többi között arról szólt, hogy az előrejelzések szerint Afrika népessége 2050-ig megduplázódik, 2,5 milliárd főre emelkedik, ami azt jelenti, hogy a kontinens országait együttvéve évente 50 millió új állást kell teremteni a munkaerőpiacra belépő új munkavállalók foglalkoztatásához.

Ez hatalmas kihívás Afrikának, és támogatásra lesz szüksége, hogy sikerrel megbirkózzon vele. Ebben továbbra is lehet számítani Olaszországra, azért is, mert rendkívül nagy tapasztalatokkal rendelkezik a kontinens viszonyait, lehetőségeit illetően – fejtette ki Guiseppe Conte, rámutatva, hogy országa a harmadik legnagyobb befektető Afrikában Kína és az Egyesült Arab Emírségek után.

A konferencia alkalmából a német kormány szakminiszterei is több beruházási és fejlesztési együttműködési megállapodást írtak alá az Egyezmény Afrikával programhoz csatlakozott országok képviselőivel. A nemzetközi fejlesztési ügyekért felelős tárca összesítése szerint megegyezést kötöttek például a ghánai kormánnyal egy bio csokoládét gyártó üzem felépítéséről és egy környezetvédelmi szempontból fenntartható módszerekkel termelő textilgyár bővítéséről. A két fejlesztéssel 1500 új munkahely jön létre a nagyjából 25 millió lakosú nyugat-afrikai országban.