Merkel szerint súlyosbodnának az EU gondojai a helyreállítási alap nélkül

Angela Merkel a járvány kezdete óta adott először adott interjút. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány páratlan nagyságú kihívás és együtt jelentkezik „korunk két nagy diszruptív (a megszokott rendet felforgató) jelenségével, a klímaváltozással és a digitalizációval, amelyek amúgy is megváltoztatják életünket és gazdaságunkat”.

Arra a kérdésre, hogy a válságok sűrűsödése fenyegeti-e az EU fennmaradását, azt mondta, hogy a legvégső kérdések gyakori boncolgatása helyett inkább dolgozni kell, az erős európai belső piac megőrzése és a közös fellépés a világban pedig valamennyi tagország elsőrendű érdeke.

A tagállamoknak nyújtandó támogatásokból és hitelekből álló helyreállítási alapról kiemelte, hogy a tervezett válságkezelő eszköz nem alkalmas az EU összes gondjának megoldására, de a hiánya minden problémát felerősítene. Az EU gazdasági helyzete nagyon sok mindent meghatároz, például a nagy munkanélküliség politikailag robbanékony helyzetet idézhet elő az adott tagországban, ami növelné a demokrácia fenyegetettségét – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve: sikeres gazdaság kell ahhoz, hogy az EU megállja a helyét.

Kiemelte: mivel a tagországokat eltérően sújtja a járvány, az alap forrásait máshogy kell elosztani, mint a közös költségvetés forrásait. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eleve nagy államadóssággal rendelkező tagországoknak egy újabb hitel „kevésbé észszerű” segítség, mint a vissza nem térítendő támogatás – tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva: dolgozik mindazon tagországok meggyőzésén, amelyek eddig elutasították a vissza nem térítendő támogatás gondolatát és csak a hitelezést fogadták el. A „különleges kihívás különleges megoldást követel” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Németország miért vált ki a segítségre szoruló tagországokat csak hitelekkel támogatni hajlandó, úgynevezett fukarok frakciójából, elmondta, hogy a járvány sok helyütt, például Olaszországban és Spanyolországban hatalmas gazdasági és egészségügyi terheket, a sok haláleset miatti érzelmi megpróbáltatásokat okoz és ebben a helyzetben Németország nem teheti meg, hogy csak saját magára gondol, hanem készen kell állnia a „rendkívüli szolidaritásvállalásra”.

„Természetesen a saját érdekünkben is cselekszünk. Német érdek, hogy legyen egy erős belső piac, az EU pedig összenőjön és ne széthulljon” – mondta Angela Merkel.

Németországnak az is fontos, hogy a válságkezelő program maradjon az EU működését szabályozó szerződések keretén belül. Az EU szerkezetét rögzítő szerződések, a hatáskörök és ellenőrzési jogkörök rendszerének változtatása bizonyára napirendre kerül a következő években, de ezeket a kérdéseket igen óvatosan kell megközelíteni – tette hozzá.

A német kancellár a többi között arról is szólt, hogy az év végéig tartó soros elnökség alatt „magától értetődő módon” a jogállamiság ügyével is foglalkoznak majd. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a hogy mindenkori ellenzéknek méltányos, fair lehetőségekkel kell rendelkeznie a kormányra kerüléshez. Mint mondta, ez ott kezdődik, hogy megfelelő felszólalási időt kell biztosítani az ellenzéknek a parlamentben, a közszolgálati médiában pedig legalább ugyanannyi időt, mint a kormánypártoknak.

Szólt arról is, hogy a járvány miatt ugyan el kellett halasztani a soros elnökség egyik legfőbb programját, a szeptemberre Lipcsébe tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, de ki kell dolgozni egy közös európai politikai álláspontot az ázsiai országgal folytatott viszony alakításához. Ennek az EU-s Kína-politikának tükröznie kell a közösség érdekeit és értékeit – mondta a kancellár, aláhúzva, hogy kifejezésre kell juttatni az emberi jogok és a jogállami elvek érvényesülésével és a Hongkong jövőjével kapcsolatos aggodalmakat.

Hozzátette, hogy Kína a gazdasági együttműködésben vagy a klímaváltozás elleni küzdelemben az EU partnere, de gyökeresen eltérő politikai rendszere miatt „vetélytárs” is.

A német kancellár egyebek mellett szólt az Oroszországhoz fűződő viszonyról is, kiemelve: kormánya felismerte, hogy a „hibrid hadviselés” és a „destabilizálás” az orosz vezetés tevékenységének jellemző mintázata. Ugyanakkor egy sor ok, például Oroszország szíriai és líbiai befolyása miatt mindig törekedni kell a konstruktív párbeszédre.