Hirdetés

A német kormányfő kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján – amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg – Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.

Hozzátette: egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.

Ugyanakkor tisztázni kell, hogy az egymástól eltérő társadalmi modell alapján működő országok kapcsolatában mit jelent a beavatkozás egymás ügyeibe, és mit jelent „a kiállás az alapvető és oszthatatlan jogok mellett”.

Korábban írtuk

A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó – fejtette ki Angela Merkel.

Ez a transzparencia „nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő” a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában, amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés – tette hozzá a német kancellár.

Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában – mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: az is a világjárvány tanulságai közé tartozik, hogy meg kell erősíteni a WHO-t, ezért „nagyon jó üzenet”, hogy az Egyesült Államok az új elnök, Joe Biden vezetésével visszatér a szervezetbe.

A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a „bezárkózásra” épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat.

Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre. Mindenekelőtt gondoskodni kell az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagok méltányos elosztásáról. Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség – a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban – megerősíti a kapcsolatokat, „jó emléket” hagy maga után, „ragaszkodást” vált ki és lehetőséget teremt „új szövetségekre”.

Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő „pufferrel”, tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek. Az állatvilágból érkező SARS-CoV-2 okozta járványnak ugyancsak fontos tanulsága, hogy fokozni kell a természeti környezet védelmét és az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítéseket – fejtette ki a német kancellár.

A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez – mondta Angela Merkel.