Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint Angela Merkel német kancellár szolidaritás alatt a – továbbra is az asztalon lévő – kötelező kvóták tervét érti, amelyet átneveztek „referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmussá”.

Fotó: MTI, archív

Szánthó Miklóst az M1 aktuális csatornán csütörtökön arról kérdezték: Angela Merkel szerint nem lehetséges, hogy egyes tagállamok kijelentik, egyáltalán nem vesznek részt a menekültek szolidáris elosztásában. A német kancellár erről a nap folyamán Berlinben beszélt.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy bár a brüsszeli EU-csúcson nem szerepel a migráció témája hivatalos napirendi pontként, Angela Merkel az említett beszédében a német parlament alsóházában a képviselőket az uniós csúcs alkalmából a német migrációs álláspontról tájékoztatta, tehát véleménye szerint továbbra is fontos ez a téma.

Hozzáfűzte: Merkel is elismeri már, hogy az illegális migráció nem jó, belpolitikai károkat okozott neki, ezért a szabályozott migráció keretein kell dolgozni, ehhez kell a szolidaritási mechanizmus, amelyből nem lehet kimaradni. Tehát – összegezte Szánthó Miklós – a jog nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy még mindig a migránsok, menekültek elosztásáról van szó, és aki nem akar részt venni az említett eljárásban, annak fizetnie kell bevándorlónként „súlyos euró-százezreket”.

Kérdezték arról is, hogy háromnapos migrációs konferenciát szerveznek Budapesten. Az igazgató szerint az európai uniós (EU-s) döntéshozók kommunikációjából és tetteiből úgy tűnhet, hogy az uniós szervek továbbra is a migráció pártján állnak, azaz nem változott az a véleményük, hogy a bevándorlás pozitív dolog, csak kontrollálni akarják. Az anarchikus állapotokról látták, hogy nem jók, ezért legálissá akarják formálni a migrációt – tette hozzá.

Közölte: bízik benne, hogy megindulnak olyan folyamatok akár a májusi európai parlamenti választásoknak köszönhetően, amelyek tompítani akarják ezt a korlátlan optimizmust.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: a bevándorláspártiak célja a multikulturális Európa megteremtése, nemzetek és nemzeti identitás nélkül, és a gazdasági problémákra is emberek behozását tartják megoldásnak, nem a családtámogatást.

A konferencián előadásában arra igyekszik rávilágítani, hogy milyen egyéb törésvonalakat hozott felszínre a migráció, amelyek ott lapultak Európában a felszín alatt. Szerinte a politikai korrektség és a „balliberális úthenger” nem engedte, hogy ezekről beszélhessenek.

Úgy vélekedett: aki a korlátlan bevándorlás pártján van, az alapvetően elutasítja Európa keresztény gyökereit, a nemzeti szuverenitás és a nemzeti identitás eszméjét. Úgy folytatta: és mivel ezen politikai erők a nyílt társadalom koncepcióját és „az emberi jogi fundamentalizmus” eszméjét hirdetik, ugyanúgy „támogatják az abortusz további liberalizálását, az aktív eutanázia további szélesítését, a genderelméletet, a homoszexuálisok házasságkötési jogát” is.

A bevándorlási válság tehát felszínre hozott politikai törésvonalakat – mondta Szánthó Miklós -, és jól kézzelfoghatók azok az elvi jellegű, de nagyon is praktikus problémák, amelyek elválasztják egymástól Európa liberális, posztmodern, progresszív felét a konzervatívabb, keresztényebb részétől.