Merkel türelmetlenkedik
Határozottan és gyorsan kell tenni az Európai Unióban (EU) a koronavírus-járvány miatt keletkezett válság leküzdéséért, és még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kellene állapodni a következő hétéves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A júliusban kezdődő német soros EU-elnökség programját és a pénteki EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az EU történetének legnagyobb kihívása, amelyet egyetlen tagállam sem tud megválaszolni egyedül.
Soha nem volt még annyira fontos az összetartás és a szolidaritás, mint most. Csak „együtt és egymásért” cselekedve lehet megbirkózni a kihívással.
„Nem lehetünk naívak, az antidemokratikus erők, a radikális, autoriter mozgalmak arra várnak, hogy gazdasági válság legyen”, amelyet felhasználhatnak céljaikra – mondta a német kancellár, aláhúzva: a küzdelem a tartós fejlődésért az EU valamennyi térségében „politikai eszköz a populisták és a radikálisok ellen”.
Kifejtette: a járványra adott első reflexszerű válaszok „ésszerűtlen” módon tagállami szintűek voltak, és egyáltalán nem európaiak, ami megmutatja, hogy az európai egységfolyamat oly sok évtized után is még „törékeny”, és az EU „sérülékeny”. Ezért most nemcsak a járvány hatásainak kivédéséért, hanem az EU ellenálló képességének erősítéséért is küzdeni kell, és meg kell akadályozni a „szétfejlődést”, a tagállamok közötti gazdasági egyenlőtlenségek erősödését. Erre szolgál az Európai Bizottság javaslata a hétéves költségvetés részeként tervezett helyreállítási alapról, amelyről a pénteki EU-csúcson megkezdik, majd az Európai Tanács elnökének szervezésében később folytatják az egyeztetéseket, remélhetőleg konstruktív, együttműködő légkörben.
Aláhúzta, hogy koronavírus-járvány révén keletkezett válság kezelésének eredményeitől függ az EU polgárainak jóléte és a közösség nemzetközi szerepe. Ráadásul az EU többszörös kihívás előtt áll, a járvány mellett két korszakos jelentőségű folyamattal, az éghajlatváltozással és az élet egyre több területét átformáló digitalizációval is meg kell birkóznia – tette hozzá Angela Merkel.
A digitalizációval kapcsolatban kiemelte, hogy a járványveszély elmúltával nem szabad visszatérni a munkavégzés, az értékteremtés korábbi formáihoz, hanem tovább kell vinni a járvány miatti kényszerhelyzetben vett lendületet, hogy megerősödjenek a biztos munkahelyeket kínáló kreatív, versenyképes vállalatok. Az éghajlatváltozással kapcsolatban elmondta: a német soros elnökség arra törekszik, hogy az EU-ban mindenütt jogi kötelezettségként írják elő az úgynevezett klímasemlegesség elérését 2050-re.
A soros elnökség külpolitikai programjáról szólva hangsúlyozta: a világjárvány drámai következményei megkövetelik, hogy az EU vállaljon nagyobb felelősséget a globális ügyekben.
„A világnak szüksége van Európa erős szavára az emberi méltóság, a demokrácia és a szabadság védelméhez” – fogalmazott.
A program egyik központi eleme az EU és Kína kapcsolata. Az ázsiai ország „stratégiai partner”, amelyhez valamennyi EU-tagországnak egységesen, közös elvek alapján kell viszonyulnia, mert csak így lehet hatékonyan képviselni az európai értékeket és érvényesíteni az érdekeket. Kínával „nyitott párbeszédet” kell folytatni olyan témákról is, mint az éghajlatvédelem, a jogállamiság, az emberi jogok helyzete és Hongkong jövője.
További súlyponti elem az EU és a járvány társadalmi és gazdasági hatásait különösen megszenvedő Afrika kapcsolata – mondta a kancellár, kiemelve, hogy Afrikát nem mindig csak gondok forrásaként, hanem „a jövő kontinenseként” kell kezelni.
