A választásokon ezúttal bármi megtörténhet
Merre tovább, Hollandia?
Jobboldali áttörés nem várható a holland választásokon. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy Magyarország valamelyik deklarált ellensége lesz az új kormányfő.
Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Hollandiában november 22-én, miután másodszor is megbukott Mark Rutte miniszterelnök kabinetje. A közelmúltban új pártok léptek színre, a hagyományosak pedig meggyengültek. Mark Rutte a legerősebb párt, a VVD (Szabad Demokrata Néppárt) vezetőjeként 13 évig kormányozta az országot. Bár hazájában nem vaskezéről és erélyes kommunikációjáról ismerik, a politikus sokszor agresszívan bírálta Magyarországot a migrációval és az LMBTQ-propagandával kapcsolatos álláspontja miatt. 2021-ben egyenesen „térdre kényszerítette” volna hazánkat, amikor az országgyűlés megszavazta a gyermekvédelmi törvényt.
Rutte kabinetje először 2021-ben bukott meg, miután nyilvánosságra került, hogy az állam 2012 óta 25 ezer szülőt vádolt meg csalással kisebb bürokratikus mulasztások miatt, akiktől ezért visszakövetelték a korábban folyósított szociális támogatások összegét. Sokan elvesztették a házukat vagy a munkájukat, de előfordult az is, hogy a hatóságok elvették a szülőktől a gyermekeket. A kormány akkor nyilvánosan elismerte az „intézményes rasszizmust”, miután a károsult családok nagy része bevándorlószármazású volt. A hollandok nem sokra rá újra bizalmat szavaztak Ruttének, aki ugyanabban a koalícióban folytathatta a kormányzást idén júliusig, ebben a VVD mellett a D66 (szociálliberális és progresszív párt), a CDA (kereszténydemokrata) és a CU (keresztényszociális párt) is szerepeltek. Nyáron aztán a kormánykoalíció végképp felbomlott, miután a pártok nem tudtak dűlőre jutni a migrációs kérdést illetően. Az évek óta zajló tömeges bevándorlás mostanra egyre nagyobb gondokat okoz. A VVD és a CDA azon az állásponton volt, hogy a migránsok családtagjait többé nem kellene automatikusan befogadni, amivel viszont a D66 és a CU nem értett egyet.
Az exminiszterelnök, aki a közéleti karrierje előtt HR-menedzserként tevékenykedett, most a NATO egyik főtitkári pozícióját nézte ki magának. Pártelnöki helyét a török–kurd származású Dilan Yeşilgöz vette át, aki nyolcévesen, menekültként érkezett Hollandiába. Ő korábban a negyedik Rutte-kormány igazságügyi és biztonsági miniszterként tevékenykedett, most pedig a Szabad Demokrata Néppárt listavezetője.
Enumeráció
A VVD-nek Mark Rutte negyedik kormányzása idején 34 alsóházi mandátuma volt, a koalíciós pártokkal együtt a 150 alsóházi helyből 77 helyet foglaltak el. Most a felmérések szerint a szavazók többsége a VVD-t és az NSC (Új Társadalmi Szerződés) nevű vadonatúj centrumpártot támogatja, illetve a régi Munkáspárt és a Baloldali Zöldek új ötvözetét, a PvdA/GroenLinkset, amelyet a hírhedt Frans Timmermans vezet. A 2021-es választásokkor a szavazók majdnem 22 százaléka támogatta a VVD-t, ám a mostani felmérések szerint a voksok legfeljebb 18 százalékára számíthat, akárcsak az NSC. Timmermans pártját várhatóan a szavazók 14-16 százaléka fogja támogatni. A jobboldali, Geert Wilders által vezetett PVV (Szabadságpárt) a becslések szerint a negyedik helyen áll, 10-12 százalékkal. A gazdatüntetések idején felbukkant BBB (Farmerek és Polgárok Mozgalma) idén tavasszal nagy győzelmet aratott a tartományi választásokon, ezáltal a legtöbb mandátumú erővé vált a felsőházban, ám a felmérések szerint erősen csökkent a támogatottságuk, a novemberi választásokon már csak a szavazatok 7-9 százalékával számolhatnak. Ennek talán az lehet az oka, hogy Caroline van der Plas, a BBB vezetője mégsem lép fel annyira erélyesen a fősodrú politikával szemben, mint amennyire remélték a szavazói, továbbá az elemzők azt állítják, hogy a nitrogénkibocsátás csökkentésével kapcsolatos társadalmi vita, amely felélesztette a tavalyi gazdatüntetéseket, egyelőre alábbhagyott. Ezenkívül a balliberális D66 is meggyengült; 2021-ben a hollandok 15 százaléka rájuk voksolt, de idén 4-5 százalékra zuhant a támogatottságuk. Az NSC-nek köszönhetően a kereszténydemokraták majdhogynem eltűntek a nyilvánosságból.
De mi fán terem az új üstökös, az NSC nevű párt és vezetője, Pieter Omtzigt? Az Új Társadalmi Szerződés sem nem jobb-, sem nem baloldali. Ám Pieter Omtzigt számos alkalommal vitatkozott a baloldali, klímaaktivista Timmermansszal, a viták során pedig kiderült, hogy több mindenben értenek egyet, mint amennyiben különböznek. Omtzigt fontos szerepet játszott abban, hogy 2019-ben napvilágra került a családtámogatásokkal kapcsolatos botrány, amely a kormány bukásához vezetett. Jelenlegi kampányában erősen kritizálja a VVD politikáját; úgy véli, hogy csak hosszú távú tervekkel lehet helyrehozni mindazt, ami az utóbbi 13 évben félrement. A kérdés az, hogy elég erélyes lesz-e ahhoz, hogy véghez vigye a terveit, vagy őt is balra húzzák majd, mint ahogyan Ruttét. Egyelőre még bizonytalan, hogy egyáltalán vállalná-e a miniszterelnöki pozíciót, hisz ez ügyben is ellentmondásosan nyilatkozott. Ráadásul 2021-ben kiégés miatt már visszavonult néhány hónapra a közéletből.
A jó, a rossz és a jobbik
A VVD Dilan Yeşilgöz vezetése alatt is kitart amellett, hogy korlátozni kell a migrációt. Éppen ezért a vitákban gyakran megkérdezik Yeşilgöztől, hogy az elmúlt 13 évben ezt az ígéretet miért nem sikerült megvalósítaniuk. Ő ilyenkor a felelősséget rendre a koalíciós partnerekre hárítja, mondván, miattuk kellett állandóan kompromisszumot kötniük. Rutte régebben a kimértségével és tapasztalatával meg tudta győzni a hollandokat az ilyen vitákban, ám Yeşilgözről lerí a gyakorlatlanság. Nem lenne könnyebb dolga, ha koalícióba lépne Frans Timmermansszal, aki nagy hévvel udvarol az egyre népszerűbb Omtzigtnek, de közben kőkeményen kitart balliberális elképzelései mellett. Szerinte drasztikusan csökkenteni kell a hazai állattartást, mert csak így lehet helyreállítani a holland természetet, amely úgymond nagyon rossz állapotban van, és a klímaváltozást is meg akarja állítani, ezért rengeteg pénzt fektetne zöld energiaforrásokba. Timmermans szerint a tehetősebb holland állampolgárok nem fizetnek elég adót, ezért emelné ezen réteg közterheit (azzal érvel, hogy a dolgozók 40 százalék adót fizetnek, míg a vagyonból élők csak 28 százalékkal járulnak hozzá; ez szerinte nem igazságos). Mark Rutte sem szerette Magyarországot, viszont ha Timmermans lenne Hollandia új miniszterelnöke, akkor még nagyobb ellenséggel kellene szembenéznünk. Emlékeztetőül: Timmermans élesen bírálta a migránsválság kezelését, a jogállamiság helyzetét, továbbá Magyarország külpolitikai viszonyát Oroszországgal.
A mérések szerint a PVV (Szabadságpárt) továbbra is a legtámogatottabb jobboldali formáció. Ez nem meglepő, mert 2010 óta a szavazók 10-15 százaléka mindig mellette tette le voksát. Miután 18 éve szinte folyamatosan ellenzékben működött, immár a PVV is kormányozni szeretne. Míg Mark Rutte alatt elképzelhetetlen lett volna az együttműködés, Yeşilgöz kijelentette, hogy nyitott lenne erre a lehetőségre, és ez elől a VVD szavazóinak 70 százaléka sem zárkózna el. De ehhez Geert Wildersnek, a PVV vezetőjének meg kell hunyászkodnia, és úgy tűnik, hajlandó is rá: kivette pártprogramjából a mondatot, amely szerint „az iszlám nem vallás, hanem egy totalitárius ideológia”. Helyette már azt olvashatjuk, hogy „csökkenteni szeretnék a iszlám befolyását” Hollandiában, és azt úgy lehet elérni, ha kevesebb Európán kívüli bevándorlót engednek be. Kérdés, elég lesz-e ez, vagy még jobban meg kell szelídülnie.
A szintén jobboldali FvD (Fórum a Demokráciáért) 60 ezres tagságával Hollandia legnagyobb taglétszámú pártja; összehasonlításképpen a rokon szellemiségű, német AfD-nek (Alternatíva Németországnak) 34 ezer tagja van, pedig Németország lakossága majdnem ötször akkora, mint Hollandiáé. Geert Wilderst (a PVV vezetőjét) és Thierry Baudet-t (az FvD vezetőjét) testőrök szokták kísérni; a két politikus állandó veszélyben él. Az erős védelem ellenére október 26-án Gentben egy ukrán férfi megtámadta Baudet-t, oroszpártisággal vádolva. Mindkét párt jó kapcsolatot ápol Magyarországgal, csodálják hazánk patriotizmusát, illetve a Fideszhez hasonlóan meggátolnák a tömeges bevándorlást, és megvédenék a gyermekeket az LMBTQ-propagandától. A holland fősodrú média emiatt gyakran szélsőjobboldalinak és rasszistának bélyegzi őket.
Mi várható?
Idén összesen 25 párt versenyez. A felmérések szerint legnagyobbak – a VVD és az NSC – 25-31 mandátumra számíthatnak. Mivel a többséghez legalább 75 mandátum szükséges, többféle koalíció is alakulhat. Bár a VVD együttműködne a jobboldali PVV-vel, Pieter Omtzigt kijelentette, hogy ő viszont sem a PVV-vel, sem az FvD-vel nem lesz hajlandó együtt kormányozni. Ezért a valódi jobboldali pártok valószínűleg lemondhatnak a győzelemről. Könnyen elképzelhető, hogy egy NSC–VVD–PvdA/GroenLinks koalíció jön létre, de az is lehet, hogy Timmermans pártja helyett a BBB és a D66 kerül be a kormányba. Amennyiben az NSC nyeri meg a választásokat, akár kisebbségi kormányt is alakíthatnak. Mindenesetre mivel rendkívül széttagolt a holland parlament, ismét kompromisszumokkal teli kormányzati ciklus várható. Hogy Magyarország új barátot vagy ellenséget kap-e a kormányban, az még a jövő zenéje, november 22-éig ugyanis még sok minden történhet. Egyelőre a szavazóknak csupán egyharmada tudja, hogy melyik pártra fog szavazni, felük pedig bizonytalan. A fiatalok a legbizonytalanabbak, a 35 év alatti szavazók csupán 22 százaléka döntötte már el, hogy melyik párt mellett adja le a voksát. A tét pedig: Hollandia hollandsága.
„Földi paradicsom helyett poklot építenek”
A Nyugat olyan, mint egy organizmus, amely meg akar halni, mintha szándékosan küzdene önnön sikere ellen – mondta Freek Jansen, a holland Fórum a Demokráciáért (FvD) parlamenti képviselője.
– Mark Rutte kormánya hivatalosan azért bukott meg, mert a migráció témája megosztotta a koalíciót. Mi történt valójában?
– Elképzelhetetlennek tartom, hogy Rutte pártját, a VVD-t valóban foglalkoztatná a tömeges bevándorlás kérdése. Ők bevándorláspártiak: az elmúlt 13 évben egymillió embert engedtek be az országunkba, közülük egymillióan maradtak. Rutte lemondása stratégiai döntés lehetett, mert a BBB párt az év elején nagyon megerősödött, és attól tartott, hogy a VVD leszerepel a következő parlamenti választásokon. Koalíciós társa, a balliberális D66-os párt pedig megpróbálta hátba szúrni Ruttét; bizalmatlansági indítványt akartak benyújtani ellene, de Rutte visszalépett. Jól számolt, hisz a VVD-nek jól áll a szénája, a BBB pedig megfeleződött.
– A közvélemény-kutatások szerint az FvD jelenleg 3 százalékon áll, de 2019-ben 17 százalékos párt volt. Mennyire megbízhatóak a mérések?
– A tömegmanipuláció megbízható eszközei: az emberek azokra a pártokra fognak szavazni, amelyek jól szerepelnek a felmérésekben, tehát ez egy önbeteljesítő jóslat. Ha a becslések szerint 30 mandátumot kapnánk, akkor az emberek megrohamoznák a szavazófülkéket. Közrejátszik az eredményben az is, hogy a választásokig nem hívtak minket a televízióba, már majdnem három éve bojkottálják a pártunkat.
– Csak az önök pártját?
– Igen.
– Tehát Hollandiában a sajtó nem demokratikus és szabad?
– A szerkesztők szabad döntése, hogy nem hívnak meg minket, nincs olyan törvény, amely ezt tiltaná. Nemrég például egy objektívabb újságíró meg akart volna hívni minket a rádióműsorába, ám amikor a szerkesztősége meghallotta ezt, közölték, hogy felmondanak neki, ha megteszi. A kommunizmusnál is ideologizáltabb korszakban élünk; akkoriban mindenki tudta, hogy a Pravdát az állam irányítja és propagandát harsog, most az emberek azt hiszik, hogy a mai „Pravda” semleges és objektív.
– Geert Wilders népszerű Magyarországon. A magyarok nem igazán értik, hogy miért nem fognak össze a holland jobboldali pártok.
– Mert mások vagyunk. Természetesen vannak olyan témák, amelyekben egyetértünk, mint például a bevándorlás korlátozása, de a Covid esetében nagyon markáns különbségek voltak közöttünk; Wildersszel szemben mi a feltétlen szabadságban hiszünk. Jobboldali pártként a vitákban támogatjuk egymást és egymás parlamenti indítványait is.
– Ön szerint mik a legnagyobb gondok Hollandiában?
– A bevándorlás, a woke-izmus és az egyre szigorúbb állami ellenőrzés.
– Érzékelik e dolgok hatását mindennapi életben?
– Természetesen. Minden drágább az őrült klímatörvények miatt, tönkreteszik a gazdáinkat és a mezőgazdaságunkat. Hollandiában borzasztóan drága az élelmiszer és az üzemanyag, az adókat folyamatosan emelik, még a diákhitel kamatát is.
– Pártjuknak 12 pontja van, közülük az egyik a gyermekek védelmére vonatkozik a woke propagandával szemben.
– Azért, mert LMBTQ-propagandával fertőzik gyerekeink elméjét az iskolákban. Például van „lila péntekünk”; ezen a napon a gyerekeket arra biztatják, hogy coming outoljanak, és viseljenek lila ruhát az LMBTQ-emberekkel való szolidaritás jeleként. Sajnos az összes kulturális intézmény és az egész kulturális elit támogatja ezt. Ezért alapítottuk meg a saját általános iskolánkat.
– Tehát ki kell vonulni az állami intézményekből?
– Az iskolákat törvény kötelezi arra, hogy a szexuális sokszínűségről szóló programokat kínáljanak. E-mailek százait kapjuk kétségbeesett iskoláktól, hogy mit tegyenek, mert közeleg az ellenőrzés, és nem akarnak bajt. Tájékoztatjuk őket arról a minimumról, amit meg kell tenniük, hogy ne zaklassák őket, de ne is mérgezzék meg gyerekeik elméjét. Két évvel ezelőtt négy gyerekkel kezdtük, de most már tizenöt gyerek jár az iskolánkba, állami források híján nehezebben boldogulunk. Az emberek már elkezdtek kivonulni, az elmúlt években 300 százalékkal nőtt a magánalapítású iskoláink száma!
– Pártelnöküket nemrég megtámadta egy ukrán férfi Gentben. Mi az álláspontjuk az orosz–ukrán háborúról?
– Békét akarunk. Ha Ukrajna elfogadná az orosz feltételeket, a háború már véget ért volna. Természetesen mi is szenvedünk a konfliktus miatt, az energiaárak durván megemelkedtek, és rendkívüli inflációt tapasztalunk. Ezért támogatjuk a béketárgyalásokat.
– Nemrég még az FvD ifjúsági szervezetének vezetője volt. Mit üzenne azon magyar fiataloknak, akik szerint a nyugati világ a lehetséges világok legjobbika?
– Vigyázzanak, hogy mire vágynak. Nyugaton az egyenlőségről és a földi paradicsom megteremtéséről prédikálnak, de a földi poklot építik. Amit évszázadok alatt létrehoztunk, azt most évtizedek alatt lerombolják. A normális gondolkodást száműzik, az oktatás minősége borzalmas. Vegyük csak figyelembe, hogy nálunk a 15 évesek negyede funkcionális analfabéta. Ha így folytatódik, intézményeink megszűnnek működni, gazdasági növekedésünk megtorpan. A Nyugat olyan, mint egy organizmus, amelyik meg akar halni, mintha szándékosan küzdene önnön sikere ellen. Hisszük, hogy e folyamat megállítható, és aki meg akarja állítani, az ránk szavaz.
