Mese a kis Andromedáról

Seymour Hersh részletesen kifejtette, hogyan tervezhette meg és hajthatta végre Washington az Északi Áramlat felrobbantását. Míg a történet Nyugat-Európában nagy visszhangot keltett, az Egyesült Államokban fedősztorival igyekeznek elterelni a figyelmet róla – írta meg a Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró márciusban.

Megszületett a német változat is – valahol a Piroska és a farkas szintjén. A hosszú, szövevényes történetet meggyőzőbbé próbálták tenni egy videóval, ami bemutatja, hogyan hajózták végig a Der Spiegel és a ZDF, vagyis a közmédia riporterei a balti-tengeri útvonalat az Andromedával, további bizonyítékok után kutatva és a történetet illusztrálandó.

Az alábbiakban részleteket közlünk a magát függetlennek tartó, a dolgozók 50,5 százalékos tulajdonában levő Der Spie­gel cikkéből, ami azért jókora ellenállást keltett Németországban. Egyre többen követelik az Ukrajnának szánt hadi és pénzügyi támogatások leállítását, Annalena Baerbock külügyminiszter pedig, akit egy évvel ezelőtt nem érdekeltek a választói sem, már az Oroszország elleni szankciók hatástalanságáról beszélt…

„A nyomok egy irányba vezetnek – Ukrajnába”, állítja a lap és a ZDF oknyomozó riportja az Északi Áramlat gázvezeték elleni merényletről.

„Ez egy ügynökkrimi, amelyben minden megvan ahhoz, hogy megváltozzon a világpolitika: egy évvel ezelőtt egy titkos kommandó felrobbantotta az Északi Áramlat vezetékeket a Balti-tengeren. Azóta a nyomozók a tetteseket keresik. Az általuk követett nyom politikailag rendkívül veszélyes” – állítják a szerzők. Mivel Ukrajnába vezet…

Oknyomozás a nyílt tengeren: A Spiegel és a ZDF csapata a Balti-tengeren hajózik. Az újságírók a lehető legpontosabban szeretnék rekonstruálni, mi történt a nyílt vizeken, amikor ismeretlenek felrobbantották a két Északi Áramlat vezetékpárt, az összesen négyből hármat, jelentősen súlyosbítva a németországi energiaválságot.

– Az Andromedán vitorlázunk, ez egy 50 láb hosszú jacht. Ez az a vitorlás, amelyet vélhetően az Északi Áramlat-1 és 2 vezetékeket felrobbantó szabotázscsapat használt – mondja Thomas Schulz, a Der Spiegel riportere.

Az Andromeda amúgy egy ócska teknő. A hajó oldalai behorpadtak és megkarcolódtak a túl sok kalandos dokkolási manőverben, a porózus csövek pedig fekáliaszagot árasztanak. A 75 lóerős dízelmotor zörög, mint egy traktor, és az egész csónak nyikorog és nyög, ha irányt változtat. Elromlott a robotpilóta. Más tengerészek szinte észre sem veszik: csak egy újabb kopott charterhajó, mint oly sok más a Balti-tengeren. Tökéletes, mert nem feltűnő, állítják.

Januárban a nyomozók három napra felfordították az Andromedát, nyomokat keresve – és találtak is! Robbanóanyagot!

Most a hajó újra útra készen áll, és a Spiegel volt az első, aki kibérelte. „Néhány napig biztosan úton leszünk”, mondják az út során rögzített videón.

A riporterek együtt követik a szabotőrök feltételezett útját a Balti-tengeren át nemzetközi vizekre, a robbantás helyszínére.

– Csak találgatni lehet, pontosan mi zajlott itt, hogy történt a robbantás. Hivatásos búvárokkal és szakértőkkel is beszélgettünk, akik jártasak az ilyesmiben. A legvalószínűbb változat az, legalábbis a szakértők szerint, vagyis egy lehetőség, hogy ezekre a koordinátákra bóját állítanak, és ott a búvár a robbanóanyaggal lemerül, majd ott hajtják végre a robbantást – folytatja a riporter.

„Ez Németország háború utáni történelmének legfontosabb vizsgálata, annak lehetséges politikai következményével” – mondta a lapnak egy magas rangú biztonsági tisztviselő, akit nem neveztek meg. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) munkatársainak, az ST 24 osztály tagjainak még azt is megtiltották, hogy megvitassák az ügyet olyan kollégákkal, akik nem vesznek részt a nyomozásban. A nyomozóknak dokumentálniuk kell, hogy mikor és kivel beszéltek az ügy mely aspektusáról – ez a követelmény még a BKA-nál is rendkívül szokatlan. Sok minden forog kockán, ez egyértelmű. Ha orosz kommandóról volna szó, az háborús cselekménynek számítana?

Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke szerint egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája elleni támadás kiválthatja a kölcsönös védelmi záradékot. Ha Ukrajnáról lenne szó, ez véget vetne annak, hogy Németország folyamatosan segélyezze az országot harckocsiszállításokkal vagy potenciálisan akár vadászgépekkel? És mi van az amerikaiakkal? Ha Washington segítséget nyújtott a támadáshoz, az a 75 éves transzatlanti partnerség végét jelentheti? – teszik fel a jogos kérdéseket az újságírók, tudván, hogy a válasz egyelőre egyértelműen nem.

A cikk szerint a BKA-jelentés egy pontján világossá vált, hogy az Andromeda kritikus szerepet játszott az akcióban.

„Hideg januári nap van Dranskéban, a balti-tengeri Rügen-sziget északnyugati csücskében található városban. A bűnüldöző szervek tisztviselői 9 óra 45 perckor jelennek meg a helyszínen, közülük 13-an a BKA és a német szövetségi rendőrség munkatársai, köztük igazságügyi informatikai szakértők, helyszínelő és robbanóanyag-szakértők. Célpontjuk a Mola Yachting GmbH irodái, és a döbbent munkatársaknak elmondják, hogy házkutatási parancsuk van egy, a telephelyről bérelt hajóra. Az elfogatóparancson feltüntetett büntetendő cselekmény: robbantás, alkotmányellenes szabotázs.”

Másnap a szövetségi rendőrség két robbanószer-kereső kutyát visz a fedélzetre. Több mint egy órát töltenek az Andromeda fedélzetén. Sikerrel, ahogy a törvényszéki szakértők később a laborban megerősítik. A fedélzet alatt és még a WC-n is jelentős nyomokat találnak: oktogén (robbanó nitramin), a víz alatt is működő robbanóanyag nyomait.

Amióta januárban átvizsgálták a hajót, a német nyomozók biztosak voltak benne, hogy az Andromeda az Északi Áramlat ügy kulcsa.

Tavaly szeptember 6-án a Der Spiegel és a ZDF jelentése szerint egy vitorlásszemélyzet kora délután bejelentkezett a Molához, hogy kivigye az Andromedát. A charterdíjat a Feeria Lwowa nevű varsói utazási iroda fizette, amelynek nincs weboldala, sem telefonszáma.

Amikor a szabotőrök megjelentek a Mola-irodában, hogy bejelentkezzenek az Andromeda bérlésére, egy román útlevelet mutattak be, a dokumentumok szerint a hajót egy bizonyos Ştefan Marcunak adták ki. Állítólag őt is megkeresték az újságírók.

„Marcu rövidnadrágban és papucsban nyitja ki birtoka acélkapuit. Július közepe van, forró nap Goianul Nouban, egy moldovai faluban, Chişinău fővárosától északra. Az ukrán határ 50 kilométerre sincs innen.

Azt mondja, moldovai állampolgár, de a szám a régi román útleveléből való, amely előző októberben járt le. Elmondása szerint utoljára 2019-ben használta az okmányt egy romániai nyaraláshoz, majd pár hónappal ezután egy bulgáriai utazáshoz. Azt mondja, fogalma sincs, hogyan keveredett a neve a csősztoriba. Most először hall róla. A riportereken kívül senki más nem kérdezte erről, azt mondja, sem rendőrök, sem titkosszolgálati ügynökök”, írja a Spiegel.

Azt állítja, miután megkapta az új útlevelét, az irodában érvénytelenítették a régit. Amikor hazaért, elégette.

– Bedobtam a sütőbe – mondja Marcu.

Ám a tisztviselők úgy vélik, hogy az útlevél adatait egy másik dokumentum, egy hamisított útlevél előállításához használták fel, amelyet aztán az Andromeda bérlésére használtak. Új fényképpel. Ezen már nem a 60 éves moldovai Ştefan Marcu látható, hanem egy 20 év körüli, átható tekintetű, katonás hajú fiatalember. Nagy valószínűséggel Valerij K. az ukrán Dnyipróból. Aki az ukrán hadsereg 93. gépesített dandárjában szolgál, írja a lap.

Lars Otte szövetségi ügyész még júniusban azt mondta a Bundestag belügyi bizottsága tagjainak, hogy a nyomozóknak szinte biztosan sikerült azonosítaniuk egy személyt, aki részt vehetett az akcióban.

A riporterek útja egy közép-ukrajnai nagyvárosba vezet, egy förtelmes, szovjet kori lakóépületbe Dnyipro külvárosában. Az építménynek nyolc, nem egészen rózsaillatú bejárata van, a földszinten egy bár és egy Stella nevű minimarket. Az első bejárat harmadik emeletén található egy lakás, amely Valerij K. apja nevén van. Őt is Valerijnek hívják, és mindketten katonatisztek, mondják a szomszédok.

Hivatalosan a politikusok és a Szövetségi Ügyészség még mindig visszafogják a következtetéseket. Otte szövetségi ügyész szerint jelenleg nem lehet azt mondani, hogy az akciót Ukrajna államilag irányította volna. A nyomozás folyamatban van, és nagy része még mindig titkos.

A színfalak mögött azonban egyértelműbb kijelentéseket kapsz, mondják az újságírók. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal és a Szövetségi Ügyészség nyomozóinak kevés kétségük van afelől, hogy ukrán kommandó volt a felelős a vezetékek felrobbantásáért. Feltűnően sok nyom utal Ukrajnára – mondják.

Valerij K. személyén kívül levelek, telefonhívások IP-címei, helyadatok és számos egyéb, eddig titokban tartott nyom. Egy magas rangú tisztviselő azt mondja, hogy sokkal több ismeretanyag gyűlt föl, mint amennyit nyilvánosságra hoznak. A Der Spiegel forrásai szerint a nyomozók biztosak benne, hogy a szabotőrök a támadás előtt és után Ukrajnában tartózkodtak.

A lehetséges indítékok a nemzetközi biztonsági körök előtt is egyértelműnek tűnnek: a cél az volt, hogy megfosszák Moszkvát az Ukrajna elleni háború finanszírozásának fontos forrásától, a gázárbevételtől. És egyúttal végleg kivegyék Putyin kezéből a német kormány elleni zsarolás legfontosabb eszközét.

Egy ukrán kommandós támadást hajtott volna végre Németország kritikus infrastruktúrája ellen? A lap szerint a berlini kancellária illetékesei hónapok óta intenzíven tárgyalnak arról, hogyan kezeljék a nyomozás kényes megállapításait. Olaf Scholz kancellár a lehetséges következményekről is beszélt legközelebbi tanácsadóival. Az ugyanakkor továbbra is elképzelhetetlennek tűnik, hogy Kijevet szembesítsék a megállapításokkal. Ukrajna támogatásának felfüggesztése az Oroszország elleni háborúban nem jöhet szóba. „Mindenki ódzkodik a következmények kezelésétől” – idézi a lap a német kormánykoalíció egyik meg nem nevezett parlamenti képviselőjét.

Irene Mihalic, a Zöld Párt első parlamenti titkára szerint a nyári törvénykezési szünet előtt szinte szó sem esett a témáról. Azt mondja, pártja megvárja a vizsgálatok eredményét, minden más csak spekuláció lenne.

Valójában a parlamenti képviselők értesülései rendkívül soványak. A szövetségi államügyész csak csekély információval szolgál a folyamatban lévő nyomozásokról. Ennél is fontosabb, hogy a szövetségi kormány titokban tartja az összes megállapítást. Még a Scholz-kabinet legtöbb tagja, valamint a titkosszolgálatok munkáját felügyelő parlamenti ellenőrző bizottság helyettesei sem tudnak sokkal többet, mint ami a támadásról nyilvánosan megjelent.

A nyomozásért felelős osztály az ST24. Célterület: állami terrorizmus. Tavaly több száz BKA-ügynök nyomozott a „birodalmi polgárok” és XIII. Heinrich Reuß herceg körüli jobboldali szélsőséges őrültek után, akik abszurd puccskísérletet terveztek a német kormány megdöntésére (Demokrata, 2022/52). Ugyanakkor csak néhány detektívet bíztak meg azzal, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak az Északi Áramlat ügyében…

A nyomozók körében általános az az érzés, hogy nem különösebben törekednek a fővárosban az ügy megoldására. Politikailag könnyebb együtt élni a történtekkel, ha továbbra sem világos, hogy ki áll a támadások hátterében. A minisztériumok a folyamatot nem akadályozzák, de nem is támogatják. Mindeközben a karrierorientált rendőrtisztviselők számára egyértelmű, hogy ezzel az esettel semmilyen dicsőséget nem arathatnak. Már csak azért sem, mert a tetteseknek valószínűleg soha nem kell majd felelniük, nagyon valószínűtlen, hogy kiadnák őket.

Adott tehát egy szakadt vitorlás, és vannak rajta állítólag robbanóanyag-maradványok. És született egy új bűnbak, Ukrajna. De miért épp most? Mert a német társadalom, úgy tűnik, besokallt: kezd elege lenni Kijev támogatásából. A szankciókból és abból, hogy drámaian csökken az ipari termelés. A német gazdaság már nem hajlandó tovább fizetni a háború árát.