A régi időkben Mexikó az indián kultúrák hazája volt. Az 1100-as évektől a térség urai az aztékok lettek, akik a világ egyik legfejlettebb kultúráját építették ki. Uralmuk 1521-ig tartott, amikor a hódító spanyolok leigázták őket. A spanyolok kereken három évszázadig tartották kezükben Mexikót, mígnem 1821-ben az őslakók lázadásai és az európai színtéren elszenvedett vereségeik miatt feladni kényszerültek a területet. Ezzel megszületett a modern Mexikó.

Az új állam a mai Mexikó mellett magában foglalta a mai Egyesült Államok részét képező Kalifornia, Nevada, Utah, Új-Mexikó, Wyoming, Texas államok területét is. A mexikói kormányzat azonban igen gyenge volt, így kevés energiája maradt az említett északi területekre, amelyekre folyamatosan özönlöttek be a fehér telepesek. Az 1830-as évekre a fehérek és indiánok aránya a legtöbb államban 5:1, Texasban 10:1 volt. Nem csoda hát, hogy éppen Texasban nőtt leginkább az elégedetlenség. A telepesek stabil államban kívántak élni, melyet Mexikóváros nem tudott biztosítani, és a spanyol helyett az anyanyelvüket kívánták hivatalos nyelvként használni. A feszültség egyre nőtt. 1835-ben Texas lakossága fellázadt. Véres csaták után Santa Anna mexikói elnök kénytelen volt aláírni a velascói szerződést, amely függetlenséget adott Texasnak. A békeszerződés értelmében Texas független köztársasággá vált. Anna elnök azonban kikötötte, hogy az új állam nem csatlakozhat a mai Egyesült Államok elődjének számító Konföderációhoz. Az északi szomszéd ugyanis igencsak mohó pillantásokat vetett Mexikó északi régióira. A Konföderáció vezetője, Polk elnök 1835-ben ötmillió dollárért meg kívánta vásárolni Kaliforniát. Mexikó akkor ezt visszautasította. Ő viszont nem mondott le ambícióiról, 1845-ben, a valescói szerződés záradékát semmibe véve annektálta Texast, majd egy évvel később a texasi-mexikói határvitákra hivatkozva hadat üzent Mexikónak.

A két évig tartó véres háborúban Mexikó katonailag és gazdaságilag kimerült. 1848. február 2-án Anna elnök kénytelen volt aláírni a Guadalupe Hidalgo békediktátumot, amelynek ötödik cikkelye értelmében Mexikó területének közel felét a Konföderációhoz csatolták. Ez lett Mexikó Trianonja. A szerződés tizenkettedik cikkelye értelmében Polk elnök 15 millió dollár kártérítéssel szúrta ki a mexikóiak szemét. A mexikói kormány azonban semmit nem látott a pénzből, mivel az háborús hitelezője, a Rotschild Bankház zsebébe vándorolt.