Mi lesz, ha jön az aszály?
Németország évtizedek óta exportvilágbajnok. Teljesen természetes, hogy a globalizációban hatalmas esélyt lát. Helyesebben látott, mivel a Der Spiegel című lap legfrissebb felmérése szerint ez a trend a közelmúltban az ellenkezőjére fordult.
A túlzott jobboldali beállítottsággal nem vádolható Der Spiegel nemrégiben közölt felmérése szerint a németek többsége, 57,7 százaléka ma már inkább rizikót lát a globalizációban. Minden negyedik munkahely az exportnak köszönhető, a német gazdaság ereje ebben nyilvánul meg, ezért széles rétegek számára a szabadkereskedelem és az utazási szabadság pozitív tényező, és eddig nem adott okot különösebb aggodalomra. Ám úgy tűnik, ez a trend megváltozott. A Spiegel legfrissebb felmérése szerint már csak a megkérdezettek 38,3 százaléka tekinti esélynek a globalizációt, 57,7 százalékuk viszont kockázatot lát benne.
Három éve, 2017 májusában még 63,5 százalék volt a globalizációt pártolók aránya, és csak 38,8 százalék tartotta kockázatosnak. A most megjelent felmérés 180 fokos trendfordulót mutat: épp az ellenkezőjét annak, amit három éve mértek. Ebben a koronavírus-járványnak tulajdonítják a legfontosabb szerepet, de a Civey közvélemény-kutató intézet, amely a Spiegelnek készít felméréseket, már jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt jelezte, hogy alig észrevehető mértékben, de hónapról hónapra csökken a globalizációt pártolók aránya.
Az elmozdulás különösen a CDU–CSU és az SPD szavazóinál figyelhető meg: ők fordultak el a legnagyobb arányban a szabadkereskedelem és a nyitott határok politikájától, de a globalizációra ma már a Zöldek szimpatizánsainak 46 százaléka is rizikóként tekint. Az AfD-nél nincs jelentős változás: ők eddig sem voltak a globalizáció feltétlen hívei.
Gazdasági szakértők és politikusok is egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy Németországnak függetlenednie kellene a külpiacoktól, és nagyobb mértékben önellátóvá kellene válnia. Ha ugyanis az egész világ bezárkózik, Németország lesz a legnagyobb vesztes, állítják. A Spiegelnek nyilatkozó szakértők szerint a növekvő euroszkepticizmus már-már az Egyesült Királyság brexit előtti állapotára emlékeztet. Egyre borúlátóbbak a németek, ami az ország aktuális gazdasági helyzetét illeti: a Civey felmérése szerint már csak a megkérdezettek 4,1 százaléka ítéli az ország jelenlegi gazdasági helyzetét nagyon jónak. 27,3 százalékuk szerint jó, 19,6 szerint közepes, 35,8 szerint inkább rossz, és 13,2 százalékuk szerint nagyon rossz.
A koronavírus-járvány utáni világ már nem lesz olyan, mint amilyen azelőtt volt. A veszély nem múlt el, és tudat alatt mindenkiben ott lappang a vírustól való félelem. A világ távolságtartóbb lett, és minden bizonnyal az is marad. Az állam szerepe felértékelődött, mivel szükséghelyzetben egyedül az államnak vannak eszközei a járvány megfékezésére, a káros következmények enyhítésére, a vállalkozások terheinek csökkentésére, gyorssegélyek folyósítására és konjunktúra teremtésére.
A Spiegelnek nyilatkozó közgazdász, Gabriel Felbermayr, a Világgazdasági Intézet kieli elnöke szerint a német jólét harapófogóba került. A koronavírus-járvány kezdetén nagybetűk segítségével prognosztizálták, hogy milyen lesz a járvány alatti és azt követő időszak gazdasági teljesítménye. A V alakú görbe gyors zuhanás után gyors felfutást, az U alakú hosszabb mélypont utáni gyors kilábalást ígért. Azonban a korlátozások feloldását követően egyvalami nem tűnt el: a jövőtől való félelem, amely sokkal mélyebb és tartósabb, mint az a fenyegetés, amelyet maga a vírus jelent. A bizalom sokkot kapott, véli Felbermayr. Úgy véli, újra kell emiatt gondolni a korábbi prognózisokat, mert a gyors felfutásra egyre kevesebb az esély. Az emberek féltik az állásukat, spórolnak, kevesebbet fogyasztanak. Ez nem változik meg attól, ha ismét megnyitjuk a határokat, és lehet étterembe járni. A világgazdaság sem segít: az Egyesült Államokban még javában tombol a járvány.
Felbermayr szerint egyre érezhetőbb az a tendencia, hogy a cégek a termelésüket a piacaik közelébe helyezik, a hosszú ellátási láncokat rövidebbek váltják fel. Nőnek a raktárkészletek, ami lefojtja a globális áruforgalmat. Bajban a német gazdaság: miközben a termelés egyre inkább lokális lesz, a telekommunikációs szolgáltatások (internet, telefon) globálissá válnak.
A válság ritkán jön kétszer ugyanabból az irányból. Felbermayr szerint az sem kizárt, hogy a következő válságot egy számítógépes vírus okozza majd, ami az egész digitális infrastruktúrát padlóra küldi. A katasztrófakezelést nagyon komolyan kell vennünk, figyelmeztet a közgazdász. Mert mit lépünk például, ha három évig aszály lesz? Ez ma nem tűnik valószínűnek, de 2008–2009-ben sem tűnt annak, hogy minden bankközi piac egyszerre száradjon ki.
A Világgazdasági Intézet elnöke szerint eljöhet az az idő, amikor nem marad érvünk a populistákkal és az összeesküvés-elméletek gyártóival szemben.
