Mi várható az orosz elnök kedd délutáni tárgyalásán?
Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja Moszkvában tárgyal, és a tervek szerint kedden Vlagyimir Putyinnal is találkozik.
A Fox News emlékeztet, hogy a látogatás célja annak felmérése, vajon az orosz elnök hajlandó-e elfogadni azt a tizenkilenc pontból álló javaslatot, amelyet Witkoff és Jared Kushner – Donald Trump amerikai elnök veje és már nem először külpolitikai megbízottja – az ukrán féllel együtt véglegesített a hétvégi egyeztetések alkalmával.
A mostani diplomáciai törekvések a 2022-es orosz támadás óta a legaktívabb kísérletek a békés rendezésre, bár a felek szerint még számos akadály áll előttük.
Továbbra sincs megállapodás a területekről, Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáiról és a tűzszünet feltételeiről.
A folyamat sikerét most elsősorban az határozza meg, hogy Vlagyimir Putyin mutat-e bárminemű rugalmasságot a héten esedékes tárgyalásokon.
Korábban a huszonnyolc pontos, Steve Witkoff és Kirill Dmitriev orosz megbízott által összeállított tervről Kijev azt mondta, az „túlságosan Moszkva-barát”, ezért az amerikai és az ukrán delegáció november végén Genfben új változatot dolgozott ki, majd Floridában tovább finomította azt.
Bár mindkét fél eredményesnek nevezte az egyeztetéseket, konkrétumokról nem beszéltek.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy sok munka vár még rájuk, de a hétvégi megbeszélést ismét hasznosnak tartotta, mert szerinte történtek előrelépések.
Donald Trump azt mondta, jó esély van arra, hogy megállapodás szülessen.
A lényegi kérdésekben azonban láthatóan továbbra sincs egyetértés.
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson a NATO-hoz, noha keleti szomszédunk alkotmányban rögzítette ezt a célkitűzést. A korábbi tervezetben Moszkva azt is kérte, hogy Ukrajna békeidőben hatszázezer főre csökkentse haderejét, amit európai és ukrán tisztviselők nyolcszázezerre módosítanának. Jelenleg Ukrajnában körülbelül nyolcszáznyolcvanezer hadra fogható katona van, ami jóval több a 2022 előtti állománynál.
A legnagyobb vitát továbbra is a területi kérdések okozzák. Egy korábbi javaslat például azt indítványozta, hogy Ukrajna ismerje el Oroszország fennhatóságát a Krím, valamint a luhanszki, donyecki, herszoni és zaporizzsjai területek jelentős része felett.
A helyzetet bonyolítja Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnökének hirtelen távozása is, miután korrupciós vizsgálat miatt házkutatást tartottak nála. Jermak néhány nappal korábban még arról beszélt, hogy ép eszű ember nem ír alá olyan megállapodást, amely területek feladásáról szól.
Vlagyimir Putyin eközben arról beszélt, hogy kész komoly tárgyalásokra, de szerinte Oroszország katonai fölényben van, és csak akkor állítaná le a harcokat, ha az ukrán erők kivonulnak azokról a területekről, amelyeket a frontvonalak mentén már elfoglaltak.
Elemzők szerint Washingtonnak még vannak eszközei arra az esetre, ha a tárgyalások elakadnának, például a szankciók szigorítása vagy az ukrán katonai támogatás bővítése. Ugyanakkor a legfontosabb gazdasági büntetőintézkedések már életben vannak, és az Egyesült Államok 2022 óta több tízmilliárd dollárnyi segítséget adott Ukrajnának. Ezért, ha a mostani egyeztetések nem vezetnek eredményre, jóval szűkebb lesz Washington mozgástere.
Donald Trump a napokban úgy fogalmazott, hogy a rendezésnek „már rég meg kellett volna történnie”, de a hivatalos nyilatkozatok szerint Washington továbbra sem kész arra, hogy félbehagyja a tárgyakásokat.
