Bachelet a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem azért érkezett az országba, hogy nyomozást folytasson. Hozzátette: „őszinte beszélgetéseket” folytatott kínai tisztségviselőkkel.

Hirdetés

A főbiztos a 26 millió lakosú, északnyugat-kínai Hszincsiangot is felkereste, ahol nyugati vádak szerint a kínai hatóságok jogsértéseket követnek el az ott élő ujgurokkal és más, zömében iszlám vallású kisebbségekkel szemben. E vádak szerint több, mint egymillió embert küldtek akaratuk ellenére átnevelő táborokba a térségben. Kína ezt cáfolja, és azt állítja, hogy átképzési céllal hozta létre a létesítményeket, és fellépései az „iszlamista” és „szeparatista” ujgurokat célozta, a terrorizmus elleni küzdelem jegyében. Az ujgur kormányzat Bachelet-nek megerősítette, hogy ezeket az intézményeket azóta már bezárták.

Bachelet mindazonáltal az önkényes intézkedések elkerülését szorgalmazta a kínai hatóságoknál.

A főbiztosság tavaly jelezte: meglátásai szerint a hszincsiangi ujgurok közül sokakat jogtalanul tartanak fogva, rosszul bánnak velük, és munkára kényszerítik őket. Bachelet szombati online sajtótájékoztatóján rámutatott: beszélt a kínai hatóságokkal a terrorellenes intézkedések széleskörű használatát övező aggodalmairól. Felhozta azoknak az ujgur családoknak a helyzetét is, akik régóta nem kaptak hírt bebörtönzött hozzátartozóikról. A főbiztos egyúttal „nagyon aggasztónak” nevezte, hogy Hongkongban aktivistákat, jogászokat és újságírókat tartóztattak le.

Korábban írtuk

Ned Price amerikai külügyi szóvivő szerint „hiba volt beleegyezni a látogatásba a jelenlegi körülmények között”. Ugyanakkor Bachelet, akinek személyében 17 év óta először járt emberi jogi főbiztos Kínában, leszögezte: felügyelet nélkül tudott beszélni azokkal az emberekkel, akikkel akart.