Bár egymillió ember aláírása jegyzi azt a beadványt, amely új európai uniós jogszabály bevezetésével kívánna nagyobb védelmet és biztonságot nyújtani a fogyatékkal élő embereknek, három éve nem történik előrelépés az ügyben. Az úgynevezett anti-diszkriminációs irányelv elfogadásához ugyanis rengeteg tartalmi szempontot kellene tisztázni.

Hankiss Ágnes a Petíciós Bizottság alelnökeként úgy gondolja, hogy a bizottságnak a jövőben azokkal az esetekkel is foglalkoznia kell, amelyek során fogyatékos emberektől érdemi indokok nélkül tagadtak meg alapvető szolgáltatásokat, így többek között biztosítások megkötését is.

Kósa Ádám a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti kormányoknak be kell látniuk az akadálymentesítés társadalmi hasznát. Az Európai Parlamentben működő Disability Intergroup (Fogyatékosságügyi Munkacsoport) elnöke úgy látja, szükség van egy olyan fogyatékossági igazolvány bevezetésére, mely minden tagállamban egységesen garantálja a fogyatékos emberek szabad mozgáshoz való jogát.

A két néppárti politikus szerint az Európai Bizottság nem foglalkozott megfelelően a fogyatékos emberek jogait garantáló ENSZ-egyezmény rendelkezéseivel, habár azt már 14 tagállam ratifikálta. A fideszes európai parlamenti képviselők nehezményezik továbbá, hogy a beadványok tárgyalásakor a Bizottság figyelmen kívül hagyja a tavaly decemberben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés részét képező Alapjogi Kartát, mely a fogyatékos emberek számára biztosítja a teljes értékű élethez szükséges jogokat.