Miért nem adhatja át a legbefolyásosabb asszony a győztesnek járó kupát?
Egy november tizenegyedikei sajtótájékoztatón a japán kormány egyik prominensét arról kérdezték, vajon Takaicsi Szanae japán miniszterelnök – aki az első nő ebben a tisztségben – személyesen adja-e át a miniszterelnöki kupát a következő nagyszabású szumótornákon.
A díjat hagyományosan a győztes kapja meg a dohjó közepén, oda azonban eddig egyetlen nő sem léphetett be, mivel a Japán Szumószövetség megtiltja, hogy nők lépjenek a küzdőtérre.
A kormányfő kabinetfőnöke úgy fogalmazott, hogy Takaicsi Szanae tiszteletben kívánja tartani a szumó hagyományait, ami arra utal, hogy nem fogja felülírni a hagyományos szabályokat.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az első nagyszabású tornán, amelyet hivatalba lépése után rendeztek, azzal az ürüggyel, hogy a kormányfő a G20-as csúcson tartózkodik, tanácsadója, Inoue Takahiro adta át helyette a kupát.
A japán miniszterelnök, akit egyben a világ legnagyobb hatalmával rendelkező asszonyának is tartanak, a Liberális Demokrata Párt konzervatív irányzatához tartozik, és hangsúlyosan képviseli a nemi szerepekkel és családdal kapcsolatos hagyományos értékeket, ezért sokak szerint jelzésértékű volt, hogy nem kérte a küzdőtérre vonatkozó szabály felülvizsgálatát – írja a japán nippon.com honlap.
A szumó világában a nők kizárása a dohjóból immáron évtizedek óta visszatérő vitatéma. Már az elmúlt század második felében is történtek kísérletek a szabály enyhítésére: Morijama Majumi volt kormányszóvivő és később több női vezető is kezdeményezte, hogy ünnepélyes alkalmakkor beléphessenek a küzdőtérre, de a szövetség ezt rendre elutasította.
A legnagyobb felháborodást azonban egy 2018-as eset váltotta ki, amikor egy regionális bemutatón a küzdőtéren összeeső polgármester segítségére siető női egészségügyi dolgozókat hangosbemondón szólították fel a távozásra, ami miatt a szövetség később bocsánatot kért.
A szervezet álláspontja szerint a tiltás nem a nőkkel szembeni előítéletből fakad, hanem abból a felfogásból, hogy a dohjó egy olyan szakrális tér, amelyet különféle szertartásokkal szentelnek fel, és ahol hagyományosan a férfiak küzdenek meg egymással. Az ősi vallási dogmák – köztük a tisztaság kérdése – ugyan hatottak a szumó kialakulására, de a szövetség vezetői azt hangsúlyozzák, hogy a sport világa ma is a hagyományok megőrzésére törekszik, miközben elismeri, hogy a nézők elvárásai és a modern társadalmi normák folyamatosan változnak. Bár amatőr szinten nők is versenyezhetnek, a profi szumóban továbbra is ragaszkodnak a hagyományos szabályokhoz. Kérdés, hogy ez a rendszer mennyire maradhat meg változatlanul a jövőben, amikor a nézőközönség egy része egyre határozottabban követeli a nyitást.
