Migrációkutató: rekordot döntött a védelmi kiadások mértéke 2021-ben
Rekordot döntött a védelmi kiadások mértéke 2021-ben; a legtöbbet az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország költötte – írta a Migrációkutató Intézet MTI-hez pénteken eljuttatott szemléjében.A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) friss elemzése szerint a történelem során még soha nem költöttek annyit a világ országai védelmi kiadásokra, mint tavaly. A stockholmi székhelyű nemzetközi intézet adatai szerint mintegy 2 ezer 113 milliárd dollárt fordítottak 2021-ben világszerte fegyverzetbeszerzésre, fenntartásra, valamint katonai célú technológiai kutatásra és fejlesztésre.
Az elemzés szerint a pandémia ellenére folytatódik az a trend, hogy a kormányok egyre több forrást allokálnak katonai célú kiadásokra. Tavaly a globális kiadások 0,7 százalékkal voltak magasabbak, mint a 2020-as, és 12 százalékkal, mint a 2012-es adatok, tehát a világjárvány gazdasági hatásai nem állították meg a katonai kiadások 2015 óta megfigyelhető folyamatos emelkedését.
A 15 legtöbbet költő ország összkiadásai elérik az ezer 717 milliárd dollárt, ami a globális katonai kiadások 81 százaléka. Az Egyesült Államok a világ katonai kiadásainak 38 százalékával és Kína a maga 14 százalékával továbbra is messze a két legnagyobb beruházó a védelmi kiadások terén. Volt azonban néhány figyelemre méltó változás a top 15-ös rangsorban a 2020-as és 2021-es adatok között. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy-egy helyet lépett előre, így 2021-ben a negyedik, illetve a hatodik legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkeztek. Szaúd-Arábia 2021-es katonai kiadásainak 17 százalékos csökkenése után a nyolcadik helyre esett vissza, 2020-ban még negyedik volt. Irán 11 százalékkal növelte védelmi kiadásait 2021-ben, így 20 év után újra bekerült az első 15-be.
A regionális bontásban az amerikai kontinens 42 százalékkal, Ázsia és Óceánia 28 százalékkal és Európa 20 százalékkal együtt a világ katonai kiadásainak mintegy 90 százalékát tette ki 2021-ben. A Közel-Kelet becslések szerint az összes kiadás 8,8 százalékát adta, míg a legkisebb részarányt Afrika képviselte 1,9 százalékkal.
Ukrajna katonai kiadásai meredeken emelkedtek, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. A kiadások 2014 és 2021 között 72 százalékkal, 2012 óta pedig 142 százalékkal emelkedtek. A kormányzati források elosztása különösen fontos kérdéssé vált a világjárvány idején, ennek ellenére a katonai célú beruházások, fegyvervásárlások, kutatási és fejlesztési programok töretlen támogatást élveztek 2021-ben is.
A szemlézett publikáció nem feltétlenül tükrözi a Migrációkutató Intézet munkatársainak álláspontját – zárul az elemzés.
