Szír migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba – állítja legújabb elemzésében a Migrációkutató Intézet, amelyet a Mandiner idézett csütörtökön.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az intézet tanulmányára hivatkozva azt írták: a törökországi „remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez közel 40 ezer, főként szír állampolgár csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas, 60 százalék körüli munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európába. A konvoj létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat.

Az elemzés szerint a szervezőket az isztambuli székhelyű, körülbelül 50 szíriai civil szervezetet tömörítő Minbar al-Jam’iyyat al-suriyya (Szíriai Egyesületek Fóruma) képviseli, a karaván célja az, hogy a jobb életre vágyó szíriaiak egy konvoj segítségével kijussanak Törökországból Európába. Az indulással megvárnák a vasárnapi török helyhatósági választásokat.

Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik, a „reménysugár karavánnak” saját hivatalos Facebook-oldala is van (Glitter of Hope Caravan). Az intézet szerint 2015-ben egy hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt. A görögországi kezdeményezéssel kapcsolatban megjegyezték, az oldalon március 25-én közzétett, arab nyelvű bejegyzés szerint az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban. A poszt szerint Athénból és Thesszalonikiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre.

A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján feltételezhető, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül kívánhat eljutni Nyugat-Európába, az indulás tervezett dátuma április 5-e – írta az intézet elemzésében. Idézik: a bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7-10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. A poszt szerint egy rövid időre meg fogják nyitni előttük a görög határt. A szervezők az út sikerességét „Allahtól és a karaván útját segítő humanitárius szervezetektől” remélik  – írta a Mandiner.

Az elemzés kitér arra is, hogy az oldalt több mint 8 ezren követik. A tartalom alapján komoly lelkesedés övezi a görögországi kezdeményezést. A hozzászólásokban több arab dialektus is felbukkan, de vannak kétnyelvű, arab és kurd kommentek is. Görögországban is jelezték irakiak, hogy csatlakoznának a konvojhoz. A szervezők egy korábbi bejegyzésben 20 ezer regisztrálóról számoltak be – írták.

A tanulmány szerint a görögországi „reménysugár karaván” szervezése előrehaladottabb állapotban van, és elindulási esélyei lényegesen jobbak, mint a törökországi kezdeményezésnek.

A Mandiner cikkében jelzi, hogy a Migrációkutató Intézet elemzése szerint a nyugat-európai, valamint a törökországi sajtó egyáltalán nem számol be a készülő migránskaravánról. Az intézet szerint a nyugati tagállamok és Brüsszel pozíciója érthető, mert a karaván megjelenése alapjaiban cáfolná a „migrációs válság véget ért” – típusú, az elmúlt heteket jellemző narratívát, és az EP-választás kampányában egyértelműen a lengyel, a magyar és az olasz kormány álláspontjának megerősödéséhez vezetne, miközben a többi nyugat-európai országban is javítaná a bevándorlást ellenző politikai erők pozícióját, és aláásná a jelenleg még többséginek számító álláspontot képviselők hitelességét.

A tanulmány szerint érthető a török fél politikai motivációja is: a török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és Recep Tayyip Erdogan török elnök érdeke, hogy a március végi helyhatósági választásokig nyugvóponton tartsák a szír kérdést. Ennek belpolitikai okai is vannak (a szavazatelőny megőrzése az ellenzékkel szemben, a viszonylagos társadalmi béke fenntartása a török és szír közösségek között), de a török vezetés mindent elkövet azért is, hogy az európai partnereik szemében megbízható félként tüntesse fel magát. Utóbbi célkitűzés nemzetközi kontextusban azt is jelenti, hogy Erdogan szeretné, ha az arab államokkal szemben Törökország maradhatna Európa elsőszámú, stabil partnere a tágabb térségben – idézték a tanulmányt.

 kutatás kitér arra is, hogy a szír kérdés komoly társadalmi feszültségeket okoz Törökországban: egy feltörekvő párt, az IYI már most azzal kampányol, hogy 2040-re 7 milliónál is több szír lesz az országban. Az AKP igyekszik azt kommunikálni, hogy már 300 ezer szíriai tért vissza a saját országába, ugyanakkor a demográfiai folyamat önmagában is drámaian alakul: naponta 300 szíriai születik Törökországon belül. A török kormánypárt igyekszik a szírek egy részének állampolgárságot és munkavállalási engedélyt adni, amit – a gazdasági racionalitáson felül – a szavazatszerzés is motivál: a billegő körzetekben sokat nyomhatnak a latban a szír szavazatok – írta elemzésében a Migrációkutató Intézet.