Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók egy százaléka nagyon elégedett, 19 százalék pedig elégedett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciójának munkájával.

Hirdetés

Ez a 20 százalékos elégedettségi mutató messze a legalacsonyabb a három párt kormányzati együttműködésének kezdete, 2021 decembere óta. Az eddigi mélypont 27 százalék volt, azt áprilisban mérték. A elégedetlenek aránya 79 százalékos, minden korábbinál magasabb. A felmérésben megkérdezettek egy százaléka nem árulta el, hogy mit gondol a Scholz-kormányról.

A kormányzati munka megítélésének romlása mellett a másik fő trend a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése. Az ellenzéki párt a szavazatok 18 százalékát szerezné meg, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Az AfD választói támogatottsága eddig csak egyszer, 2018 szeptemberében volt 18 százalékos, ennél magasabb értéket soha nem mértek a Deutschlandtrend-felmérések történetében.

Ugyanakkor a támogatók csupán 32 százaléka szavazna meggyőződésből az AfD-re, 67 százalék pedig azért, mert csalódott a többi pártban. Majdnem minden második szavazójuk – a támogatók 47 százaléka – azt mondta, hogy döntését erősen befolyásolta az energia-, és a klímavédelmi politika ügye. A koalíciós pártok éppen ezen a területen folytatják a leghevesebb vitákat, a Zöldek a napokban még szószegéssel is megvádolták a liberálisokat a lakások fűtési rendszerének klímabarát korszerűsítéséről szóló törvénytervezet körül kialakult konfliktusban.

Korábban írtuk

Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény az eredeti tervek szerint legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával működő fűtési rendszer beépítésére kötelezi a lakásépítőket és a fűtést korszerűsítő lakásfelújítókat. Az FDP ellenállása miatt a jogszabály parlamenti elfogadása késik.

A liberálisok szerint merev állami szabályozás helyett piaci eszközökkel kell ösztönözni a klímabarát megoldások terjedését. A Zöldek arra hivatkoznak, hogy az egyre súlyosabb klímaválság miatt minden eszközt be kell vetni, mert Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis – nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó – energiahordozók adják, míg például a szomszédos Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka.

A Deutschlandtrend adatai alapján a választókat főleg az anyagi következmények nyomasztják, 67 százalékuk szerint a tervezett szabályoknak megfelelő fűtési rendszer túlságosan sokba kerülne, és 75 százalékuk azt is gondolja, hogy a viszálykodó pártoknak nem is az igazán jó megoldás, hanem az akaratuk érvényesítése a fontos.

A felmérésben azt is kimutatták, hogy a választók 83 százaléka szerint a koalíciós pártoknak túl sokáig tart megoldásokat találni az aktuális problémákra, 84 százalék pedig úgy véli, hogy a kancellárnak, Olaf Scholznak határozottabban kellene vezetnie a kormány.

Mindez a pártok támogatottságában is megmutatkozik. Az első számú politikai erő a CDU/CSU, amely a szavazatok 29 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. A pártszövetség így jelentősen erősödött a 2021-es választáson elért 24,1 százalékhoz képest.

A második helyen az SPD és az AfD áll, egyaránt 18 százalékkal. A szociáldemokraták nagymértékben gyengültek a 2021-ben elért 25,7 százalékhoz képest, az AfD akkori 10,3 százalékos eredményt ért el.

A Zöldek 15 százalékon állnak, támogatottságuk nem változott lényegesen a 2021-es 14,8 százalékhoz képest, az adat mégis gyengülést jelez, mert az év elején még 19 százalékon, egy éve, 2022 júniusában pedig 21 százalékon álltak.

Az FDP-t a választók 7 százaléka támogatja, ami erősödés az év elején mért 5 százalékhoz képest, de a 2021-ben elért 11,5 százalékhoz viszonyítva gyengülés.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 4 százalékon áll, tovább gyengült a 2021-es Bundestag-választáshoz képest, amelyen 4,9 százalékos eredménnyel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt és csak annak révén szerzett képviseletet, hogy jelöltjei három egyéni körzetet megnyertek.