Mintha egy alternatív valóságban élne a bizottság elnöke
Az Alapjogokért Központ (AK) szerint Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének szerdai, az unió helyzetét értékelő éves beszédéből egy olyan alternatív valóság rajzolódott ki, amely ellentétben áll az európai polgárok többségének tapasztalatával.
Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az AK véleménye szöges ellentétben áll az EB elnökének megállapításaival.
A részletekről közölte: von der Leyen szerint az EU jelesre vizsgázott válságkezelésből, miközben a koronavírus-járványt és annak gazdasági következményeit félrekezelte. Az uniós helyreállítási alapot és a munkahelyek megőrzését célul kitűző EU-s kezdeményezéseket is érintve Kovács István azt hangoztatta, hogy „semmi köze nem volt a magyar gazdaság felpattanásához az EU-nak”. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság már elérte a járvány előtti szintet, de ez nem az EU-nak köszönhető.
Kovács István szerint Ursula von der Leyen értékelőjében újra zászlajára tűzte a migrációt, „kihasználva az afganisztáni helyzetet”. „Ez a veszély ma aktuálisabb, mint valaha” – fogalmazott, arra utalva, hogy az afgán helyzet várhatóan új migrációs hullámot fog elindítani.
Értékelése szerint a kérdésben „a közös európai megoldások” emlegetése minden esetben a kötelező elosztási kvótákban merültek ki. Kovács István hangsúlyozta azt is, hogy a kvótákkal szemben csak a tagállami megoldások működtek és működnek most is.
Az EB elnökének a jogállamiságot érintő szavaival kapcsolatban úgy látta: az, hogy von der Leyen nem mondta ki Magyarország nevét bizakodásra ad okot, amit viszont mondott, az nem. Álláspontja szerint az országspecifikus ajánlásokat is tartalmazó jogállamisági jelentéseknek már a módszertana is ezer sebből vérzik. Kovács István egyúttal aggodalmát fejezte ki, hogy von der Leyen az országjelentéseket a jövőbeli politizálásának alapkövének tekinti, majd azokat a politikai eszköznek, a zsarolás eszközének nevezte.
Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője szerint „a visszaélés és föderalizmus fogalmai mentén” lehet értékelni az EB elnökének szerdai szavait. Kifejtette: Brüsszel a föderalizmust akarja erősíteni a hagyományos tagállami hatáskörök rovására. Ezen hatáskörök között említette az adó-, a szociális- és egészségpolitikát, valamint a védelempolitikát is. Utóbbiról szólva kitért arra is, hogy a von der Leyen beszédéhez hozzászóló Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az európai ügyészség után már az „európai FBI” létrehozásáról „vizionált”.
Kovács Attila szerint az EB elnöke a médiaviszonyok felülírásáról szóló kijelentéseivel, amely a médiacégek belső ügyeibe, szerkesztési elveibe biztosítana beleszólást a bizottságnak, már a jövő tavaszi magyarországi országgyűlési választásokba akar beavatkozni. Kovács Attila úgy összegzett: Ursula von der Leyen „másik mozit néz, mint az európai polgárok”.
