Mintha megint bombáztak volna

– A mama azt mesélte, hogy a város úgy néz ki, mintha lebombázták volna. A földrengés miatt az utakon egyes helyeken megrepedezett az aszfalt. A lakása szerencsére nem sérült meg különösebben, pár repedés az egész, de nem akar kimozdulni belőle, attól fél, hogy kirabolják – szemlélteti a helyzetet a zágrábi magyar nagykövetség egyik helyi alkalmazottja, akinek anyósa él Petrinyában (Petrinja).

A földrengéssorozat óriási pusztítást okozott Petrinya, Sziszek és Glina környékén. A Glina közeli Mala Poljana falu szinte teljesen megsemmisült, gyakorlatilag egy épület sem vészelte át súlyos károsodások nélkül. A műholdas adatok szerint Petrinya és környéke 12 centiméterrel magasabbra került, mint volt, a város környékén pedig nyolc centit süllyedt a talaj.

A talajvizek szintjének változása következtében Petrinya térségében több helyen beszakadt a talaj, és 8-10 méter átmérőjű, másfél-két méter mély üregek nyíltak meg. A horvát vízgazdaság dolgozói pedig a gátrendszer károsodásairól számoltak be. A Száva és a Kupa növekvő vízállása így most áradással fenyegeti a földrengés sújtotta vidéket. A hatóságok és az önkéntesek versenyt futnak az idővel, javítják a gátakat, és másodlagos védelmi vonalakat hoznak létre.

Spontán segítség

A hagyományos módon, téglából, betonszerkezet nélkül épült házak, régi épületek szenvedték meg legjobban a földrengést, emberek ezrei maradtak lakhatás nélkül. Szabad ég alá kerültek a háziállatok is, ami leginkább az állattenyésztéssel foglalkozó Petrinya melletti falvakban okoz nagy problémát. A katasztrófa valódi mértékéről még nincsenek átfogó adatok, ez ideig hét halálos áldozatról tudunk, egyikük egy 12 éves petrinyai kislány.

A zágrábi kórházakban húsz embert ápolnak súlyos sérülésekkel. A helyszínre siető tűzoltók, mentőcsapatok elmondása szerint „fél Petrinya összedőlt”, de súlyos a helyzet Glinában és Sziszekben (Sisak) is, ahol a családi házak mellett használhatatlanná vált a városi kórház monarchiabeli épületének nagy része. Az ápoltak többségét – köztük a koronavírusos betegeket is – átszállították a fővárosi intézményekbe.

Zágráb, amelyet márciusban ért egy 5,4 magnitúdójú lökés, meglepően jól megúszta a relatíve közel, alig 50 kilométerre lejátszódó katasztrófát. Persze néhány, a tavaszi földrengésben károsodott épület állapota tovább romlott, köztük a székesegyház, az építésügyi és a hadügyminisztérium épülete is.

Horvátország lakossága azonnal, spontán reagált a tragédiára. Órákon belül nagy mennyiségű segélyt, élelmiszert, palackozott vizet, takarókat, meleg ruházatot gyűjtöttek össze, és küldtek a tragédia helyszínére. A zágrábi Dinamo futballcsapat Bad Blue Boys, illetve a spliti Hajduk Torcida Split elnevezésű szurkolócsoportjának tagjai pár órán belül megindultak a helyszínre, hogy segítsenek a romeltakarításban. A rangadók folyamán nemegyszer hevesen összetűző drukkerek ezúttal vállvetve igyekeztek segíteni a károsultakon. A kormány, a segélyszervezetek és a nagy cégek – köztük az INA–Mol – mellett se szeri, se száma a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek adományokkal, szolgáltatásokkal igyekeznek segíteni. Egy kis szlavóniai falu, Cerna hatóságai és a település két kis közművesítési vállalata úgy határozott, teljes mértékben fel fogja újítani egy hatgyermekes petrinyai család otthonát.

A támogatás szinte az egész világból érkezik, de leggyorsabbnak természetszerűleg a közeli országok bizonyultak, Szlovéniából még aznap, december 29-én, Magyarországról december 30-án jött gyorssegély. Az úthálózat szerencsére nem szenvedett nagyobb károkat, egyedül a Petrinyától nagyjából 2,5 kilométerre fekvő breszti (Brest) Kulpa-hídon vezettek be sebességkorlátozást a betonszerkezeten észlelhető repedések miatt. A segítség így hamar célba ért.

Magyarok a földindulásban

Sziszek városában, illetve környékén körülbelül százfős magyar közösség él. Magyar áldozata nincs a tragédiának.

Balázs-Piri Zoltán, Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsának elnöke kérdésünkre elmondta, hogy helyszíni információi szerint a magyar közösség tagjai szerencsésen átvészelték a katasztrófát. A magában Sziszekben élő magyarok többsége a múlt század második felében épült társasházakban lakik, amelyek viszonylag épségben maradtak, míg a közösség egy része a Sziszektől 50 kilométerre fekvő Ilován, így otthonaik is javarészt sértetlenek maradtak. Horvát állampolgárként azonban a katasztrófa őket is érinti.

– Mi elsősorban zágrábi polgárokként kapcsolódtunk be a segélygyűjtésbe, de természetesen figyelemmel kísérjük nemzettársaink esetleges külön szükségleteit is. Megható élmény volt, hogy a tanács Facebook-oldalán kapcsolatba léptek velünk a londoni magyar közösség képviselői, és érdeklődtek, hová, milyen címre küldhetnék adományaikat.

Gyűjtésbe kezdett a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége is.

– Jelenleg húsz helyen várjuk az adományokat a károsultak számára, mert ebben a pillanatban legfontosabb az embereknek segíteni, nemzeti hovatartozásuktól függetlenül. Később, amikor kissé rendeződik a helyzet, ráérünk majd a magyar–magyar szolidaritás keretében is megvizsgálni a szükségleteket. Az első telefonbeszélgetések után úgy tűnik, hogy a sziszeki magyar közösségnek elsősorban az állattartás területén lesz szüksége segítségre, a megrongálódott istállók, farmok helyreállításához – mondja Jankovics Róbert, a szervezet elnöke és parlamenti képviselő.

Ritka katasztrófa

A Zágrábi Egyetem Geofizikai Tanszéke mellett működő szeizmológiai szolgálat közleménye szerint ez volt legerősebb földrengés a horvátországi műszeres mérések történetében, azaz 1909 óta. A szeizmológusok abban is megegyeznek, hogy semmi előjel nem utalt a katasztrófára.

– Horvátország tengerparti részei az Adriai-mikrolemezen fekszenek, amelyre az afrikai, pontosabban núbiai tektonikai lemez évi 6, 6,5 milliméteres északnyugati irányú eltolódása gyakorol hatást. A keddi rendkívül erős földrengésre a Dinaridák és a Pannon tektonikai lemez érintkezése mentén került sor. Az 1990-es évek elejétől az űrgeodéziai méréseknek köszönhetően határozottabb elképzeléseink vannak a tektonikai lemezek mozgásáról, ám ezek nem szolgálnak előrejelzéssel, csupán a földrengések lehetőségére hívják fel a figyelmet – mondja kérdésünkre Krešimir Kuk.

A szeizmológiai szolgálat ügyeletes mérnöke szerint jelenleg nincs olyan megbízható technológia, amely hozzásegítene bennünket a földrengések előrejelezéséhez. Nincs rá módunk, hogy érzékeljük a tektonikai lemezek érintkezése, súrlódása folyamán felgyülemlő energiát, ami végül a földrengés folyamán szabadul fel. A jelzett folyamatok ugyanis mélyen a felszín alatt játszódnak le, túl mélyen ahhoz, hogy műszerekkel, érzékelőkkel követni lehessen őket. De mire lehet számítani a jövőben?

– Amit mindenképpen valószínűsíteni tudunk, hogy egy ilyen magnitúdójú földrengés után még hónapokig remegni fog a föld. Szerencsére a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbb esetben az utórezgések fokozatosan csillapulnak, és egyre hosszabb időközökben követik egymást. Hogy a Richter-skála szerinti 6,2 magnitúdójú földrengés kipattanása folyamán mekkora energia szabadult fel, az olvasó talán jobban tudja érzékelni, ha azt mondjuk, hogy ez megfelelt egy húsz kilotonnás atombomba robbanásának – magyarázza Krešimir Kuk. A szakértő szerint reményre ad okot, hogy noha idén két földrengés is sújtotta Horvátországot, a mostanihoz hasonló erejű mozgások általában csak százévente ismétlődnek meg.

A szerző a Balk.hu horvátországi tudósítója