Mogherini még több pénzt mozgósítana
Noha vannak afrikai országok, például Niger, ahol valamelyest csökkent az áthaladó illegális migránsok száma, amennyiben az uniós tagállamok nem mozgósítanak még több pénzt a migrációs célokra nyitott afrikai segélyalapba, ez a folyamat könnyen a visszájára fordulhat – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
A főképviselő az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozására érkezve hangsúlyozta, az afrikai országoknak, különösen a Száhel-övezet országainak – Burkina Fasónak, Csádnak, Malinak, Mauritániának és Nigernek – eddig juttatott, a migrációs nyomás enyhítését szolgáló, mintegy 4,5 milliárd eurós segély felhasználása jó eredményeket hozott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós központi támogatás mellett a tagállamok hozzájárulása elengedhetetlen, ugyanis elmaradásuk esetén „fennáll a kockázata a törekvések gyengülésének”. Mint közölte, ennek érdekében arra kéri a tagállamokat, hogy fokozzák áttelepítési erőfeszítéseiket, biztosítsák a rászorultak, a nemzetközi védelemre jogosultak jogszerű és biztonságos eljutásának lehetőségét Európába.
Az EU-tagállamoknak az uniós központi erőfeszítéssel összhangban csökkenteniük kell a menedékkérelmek elbírálásának adminisztrációs idejét is, valamint törekedniük kell arra, hogy minél kevesebben tartózkodjanak hosszú ideig a befogadóközpontokban – tette hozzá Mogherini.
Michael Roth német külügyi államtitkár Brüsszelbe érkezésekor azt mondta, hogy a feszült európai migrációs helyzetet kezelő uniós rendszer átalakítására irányuló olasz javaslat – beleértve az unión kívül létrejövő, menekültkérelmeket elbíráló központok létrehozását, az elfogadott menekültkérelemmel rendelkezők Európába szállítását, valamint tagországok közötti elosztását – nem megfelelő. Véleménye szerint a javaslat nem kínál lényegi megoldásokat a migrációs intézkedések régóta megrekedt reformfolyamatához.
Németország arra összpontosít, hogy olyan azonnali humanitárius mechanizmust találjon, amely több európai állam szolidaritásán alapulva olyan országokból álló koalíciót hoz létre, amelyek hajlandóak menekülteket befogadni. Hozzátette, kulcskérdés, hogy a Földközi-tengeren megmentett embereket szállító hajók hol kössenek ki. Olaszországnak és Máltának garanciákat kell kapniuk, hogy a kimentett embereket nagyon gyorsan más országok között osztják szét – közölte.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter az Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja között 2015-ben létrejött nemzetközi nukleáris megállapodás jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta, „az egyezmény nem halott”.
Aláhúzta azonban, Irán rossz irányt vesz azzal, hogy az amerikai szankciók visszaállítására azzal válaszol, hogy legalább 4,5 százalékos urán dúsításába kezd. Kijelentette, az EU mindent meg fog tenni az atomalku megóvása érdekében. Azt kívánja elérni, hogy Irán visszatérjen a megállapodásban foglaltak betartásához, biztosítva, hogy az ország atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon – tette hozzá.
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei az egynapos brüsszeli tanácskozáson a sürgős nemzetközi kérdések – a szudáni, az etiópiai és a venezuelai helyzet – megvitatása mellett eszmecserét folytatnak az iráni nukleáris megállapodás jövőjéről, a Ciprus partjai mellett megkezdett, „illegális” török próbafúrásokra adható uniós válaszokról, valamint a migráció kérdéséről.
