Moszkva árnyéka: megroppantható-e az orosz hadiipar háttere?
Nagyszabású dróntámadások érik Zelenográdot, Oroszország „Szilícium-völgyét”, ami új szintet jelent az ukrán stratégiában – már nemcsak a frontvonal számít, hanem a technológiai utánpótlás is. De valóban sikerült stratégiai veszteséget okozni?
Hónapok óta ukrán dróntámadások célpontja Zelenográd városa – amelyet Oroszország „Szilícium-völgyeként” ismernek –, valamint egy gépgyártó üzem Moszkvától északra. A támadások célpontjai között szerepelt már a dubnai gépgyár és a zelenográdi ELMA Technopark is, amely egy elektronikai fejlesztési központ Moszkvától északnyugatra.
Az ELMA létesítmény Zelenográd központjában található, és információtechnológiai, mikroelektronikai, robotikai és orvostechnikai fejlesztéseknek ad otthont. Dubna – amely szintén egy tudományos és technológiai központ, és ahol nukleáris kutatás is folyik – körülbelül 100 kilométerre található Moszkvától északra. A Dubnai Gépgyár hivatalos honlapja szerint az ottani üzem többek között elektronikai rendszereket, szoftvereket és lézereket fejleszt.
Ukrajna vasárnapra virradó éjjel ismét támadásokat indított az orosz főváros ellen – jelentették orosz és ukrán források, amely – állítják az ukránok – Zelnográdot is érintette, egészen pontosan a JSC Angstrem elleni csapásról beszélnek, mondván, a vállalat Oroszország egyik legerősebb komplexuma a félvezető termékek, modern mikrokontrollerek és mikroprocesszorok létrehozása és gyártása terén. De vajon mekkora csapás ez az orosz hadiiparnak, egyáltalán hol tart most az orosz chipgyártás?
A hidegháború idején az Angstrem a Szovjetunió egyik vezető integrált áramkörgyártója volt: a moszkvai Mikron és a minszki Integral vállalattal együtt az Angstrem látta el a szovjet ipart számos félvezető eszközzel. A szovjet korszakban főleg hagyományos integrált áramköröket gyártottak, de a vállalat neve összefonódott a korai szovjet számítógép- és elektronikai fejlesztésekkel. A Szovjetunió felbomlása után, a 90-es években az Angstrem profilja részben átalakult: többek között számológépek és bankkártya-chipkészletek gyártásával is foglalkoztak.
A 2000-es évekre az Angstrem magánosításra került, egy időben Leonyid Rejman volt távközlési miniszter érdekeltségébe tartozott. Később a vállalat fokozatosan állami ellenőrzés alá került. 2018-ra az Angstrem részvényeinek jelentős része az állami tulajdonú Ruselectronics (oroszul Росэлектроника) holdinghoz, azon belül a Rosztech ipari konglomerátumhoz került. 2023 májusában – valószínűleg a fokozott hadiipari igények miatt – Vlagyimir Putyin elnöki rendelettel az Angstrem irányítását a Rosztech egyik leánycégéhez telepítette. E lépéssel az Angstrem a Rosztech és az AFK Sistema közös vállalatának, az „Element” cégcsoportnak a része lett, biztosítva, hogy a vállalat kapacitásait a védelmi ipari megrendelések szolgálatába állítsák.
Bár az Angstrem büszkélkedhet a félvezető termékek, modern mikrokontrollerek és mikroprocesszorok létrehozására és gyártására szolgáló egyik legerősebb komplexummal Oroszországban, olyannyira, hogy még az űriparnak is szállít speciális berendezéseket, félvezetők terén a gyártástechnológiája messze elmarad a nemzetközi élvonaltól. Jelenlegi becslések szerint az Angstrem gyártósorain a csíkszélesség (félvezető csomópont) 90–250 nm körüli, ami több generációval le van maradva a nyugati gyárak 5-7 nm-es technológiájától. Noha korábban megpróbálkoztak a modernizációval – az Angstrem-T nevű leányvállalatán keresztül partnerségre lépett a német M+W Zander vállalattal, a tervek szerint a Drezdában leszerelt AMD gyár berendezéseit is fel akarták használni.
Csakhogy a 2014-es ukrajnai háború miatt bevezetett amerikai szankciók súlyos csapást mértek a projektre. Az USA tiltólistára tette az Angstrem-T-t (és később magát az Angstremet is) mint katonai szállítót, megakadályozva ezzel, hogy az modern chipgyártó berendezésekhez és nyugati technológiához jusson. A fejlesztés lelassult, a kritikus fontosságú berendezések évekig késtek, az AMD gépeit sem szállíthatták le időben.
Túlzottan érzékeny veszteséget tehát még akkor sem okozott volna az Angstrem elleni dróncsapás, ha történetesen porig rombolják a komplexumot. A modern fegyverrendszerekbe való félvezetőket ugyanis az orosz gyártók nem otthon szerzik be. Nyílt titok, hogy Oroszország nyugati cégektől vásárol elektronikai alkatrészeket a rakétáihoz, gyakran dupla árat fizetve értük a szankciók kijátszásával.
