Moszkva: az uniós szankciók egy előre elrendezett történet részei

Zaharova szerint nem logikus Josep Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az az állítása, hogy az Oroszország elleni új szankciók ügyében az uniós álláspont az ő moszkvai látogatását követően konszolidálódott. Emlékeztetett rá, hogy az európai fődiplomatának az orosz fővárosban Szergej Lavrov külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai mind tartalmi, mind formai értelemben a hagyományos formában zajlottak le.

A szóvivő szerint a szankciók bevezetéséről meghozott uniós politikai döntés éppen ezért nem más, mint egy előre eltervezett, „információkampány-forgatókönyv” szerinti történet. Zaharova azzal vádolta meg az EU-t, hogy „cirkuszt” csinál az emberi jogok ügyéből, mert erre kényszerítik. A szóvivő az unió számára „megalázónak” nevezte, hogy Washingtonból az érdekeivel ellentétes politikai döntéseket erőltetnek rá.

Moszkvában nagy feltűnést keltett, hogy az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet kedden közölte, hogy a 2000-es évek közepén hangoztatott nacionalista „gyűlöletbeszéde” miatt többé nem tekinti „lelkiismereti fogolynak” Navalnijt, de továbbra is követeli a szabadon bocsátását, mert az ellene való fellépést politikailag motiváltnak tekinti. Az AI január 17-én minősítette „lelkiismereti fogolynak” a politikust, amikor visszatért Moszkvába Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott, miután több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték.

Alekszandr Brod, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács tagja a történtekkel kapcsolatban kijelentette, hogy szerinte az AI az elítélt politikussal kapcsolatban megfogalmazott számos kritikai megnyilvánulás miatt változtatta meg eredeti „egyoldalú” és „politikailag motivált” döntését. Az orosz ellenzéki sajtó az RT orosz állami televízió apparátusát hibáztatta azért, hogy felhívta a szervezet figyelmét Navalnij nacionalista, migránsellenes politikai múltjára, amelyet soha nem tagadott meg.

Az AI szóhasználata szerint a „lelkiismereti fogoly” kategória eltér a „politikai fogolyétól”. Az elsőt a szervezet azokra a bebörtönzöttekre vonatkoztatja, akik nem követtek el vagy támogattak erőszakos cselekményeket.

Navalnij esetében a moszkvai városi bíróság múlt szombaton helybenhagyta azt az alsóbb szintű ítéletet, amely letöltendőre változtatta a rá az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. A verdikt értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több, mint két és fél évet kell letöltenie. A korábbi verdikt megváltoztatását az orosz büntetés-végrehajtás kérte azt állítva, hogy hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket.

Ugyancsak szombaton egy másik bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása Navalnijt 850 ezer rubel (a jelenlegi árfolyamon mintegy 3 millió 420 ezer forint) pénzbüntetésre kötelezte. A bíró emellett átküldte az orosz Nyomozó Bizottságnak (SZK) a vádlott azon kijelentéseinek jegyzőkönyvét, amelyekkel Navalnij az ügyész szerint megsértette a bíróságot és az ügyészt, ami egy újabb eljárás alapja lehet.

A politikus őrizetbe vétele és a letöltendő szabadságvesztésre ítélése miatt január végén és február elején a hívei három, engedély nélküli tömegtüntetést szerveztek az országban. Ezeknek több mint tizenegyezer részvevőjét őrizetbe vették a hatóságok.

Az orosz jogalkotás utóbb több szempontból megszigorította a Navalnijnak és követőinek felrótt cselekmények megítélését. Vlagyimir Putyin orosz elnök például szerdán aláírta azt a törvényt, amely megnövelte a tömegmegmozdulások finanszírozására vonatkozó előírások megsértése és a hatósági személlyel való szembeszegülés esetén kiszabható bírságot.

Irina Jarovaja, az orosz parlementi alsóház elnökhelyettese kijelentette, hogy egy második és harmadik olvasatban még megerősítésre váró törvénytervezet értelmében második világháborús veteránok, illetve az emlékezetük megsértése a jövőben öt évig tartó szabadságvesztéssel és 5 millió rubelig (jelenlegi árfolyamon több mint 20 millió forintig) terjedő bírsággal lesz sújtható.