Fotó: shutterstock.com (AI)
Hirdetés

A dokumentum szerint a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai térségek integrálása után „elengedhetetlen az orosz állampolgári öntudat megerősítése”, és olyan intézkedésekre van szükség, amelyek visszaszorítják a külföldi országok minden olyan törekvését, amely társadalmi megosztást idézne elő.

A szöveg úgy fogalmaz, hogy 2036-ig folyamatosan mérni fogják, hogyan halad a kivitelezés, és az egyik legfontosabb mutató az lesz, hogy a lakosság mekkora része vallja magát orosz identitásúnak; a cél a kilencvenöt százalékos arány elérése.

A stratégia ismertetése mellett a hírügynökség felidézte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta tagadja Ukrajna önálló történelmi identitását, és a NATO keleti bővítésével kapcsolatos kifogásai mellett kezdettől azt hangoztatja, hogy Oroszországnak kötelessége megvédeni a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosságot. A 2022 februárjában indított hadművelet céljaként akkor a demilitarizálást és a „nácitlanítást” nevezte meg, illetve azt, hogy a Kreml értelmezése szerint a helyi orosz közösségeket megvédje a diszkriminációtól.

A nyelvi kérdésre utalva a cikk megjegyzi, hogy bár a két ország között hosszú történelmi kapcsolat áll fenn, és sok ukrán hagyományosan beszélte az oroszt is, a háború kezdete óta ez a kötődés teljesen eltűnt, a felmérések pedig jelentős visszaesést mutatnak az orosz nyelv használatában.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy Kijev kész előrelépni a Washington által támogatott béketerv kivitelezésével, de úgy vélik, hogy az egyezség nagyban az orosz feltételekre épülhet, és területi engedményekre kényszerítené Ukrajnát. A kijevi vezetés ugyanakkor kitartóan állítja, hogy az ukrajnai orosz ajkú lakosságot sohasem érte diszkrimináció.

Kapcsolódó cikkünk