Az altábornagy szerint a védelmi minisztérium hozzáférhetett az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat jelentéséhez, amely ragaszkodott ahhoz, hogy „baleset esetén csak az Orosz Föderáció lenne kitéve radioaktív szennyeződésnek” a szélirány miatt.

Hirdetés

„Valószínűbb azonban, hogy a helyzet egy teljesen más forgatókönyv szerint alakulhatott volna… Az atomerőműben bekövetkező nagyszabású baleset esetén a radioaktív anyagok Európa jelentős részén elterjedtek volna, mint a csernobili atomerőmű baleseténél”

– mutatott rá Kirillov. A védelmi minisztérium azt is megjegyezte, hogy Kijev 20 ezer katonát, 27 harckocsit, 50 páncélozott járművet, valamint több tucat tüzérségi löveget és rakétarendszert tervezett a létesítmény elfoglalására irányuló erőltetéshez.

Miután nem sikerült elfoglalni a kurszki atomerőművet, Ukrajna megpróbálta visszafoglalni a zaporizzsjai atomerőművet, a legnagyobb ilyen jellegű létesítményt Európában, amely a konfliktus kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll. A tábornok szerint az ukrán különleges erők ezt a célt tervezték, de a műveletet az orosz csapatok megelőző akciói meghiúsították.

A teljes cikket az oroszhírek.hu portálon olvashatják.

Korábban írtuk