Mozgalmas kampányhajrá

Holtverseny alakult ki az amerikai elnökjelöltek között a november 5-i elnökválasztás előtti utolsó hetekben. Egyes felmérések szerint 48-48 százalékon áll mindkét aspiráns, mások szerint Kamala Harris támogatottsága 48, Donald Trumpé pedig 46 százalékos. De ne feledjük, hogy az amerikai elnökválasztást nem az dönti el, hogy összesen hányan szavaznak egy-egy jelöltre, hanem az, hogy az egyes államok által nagyjából a népességüknek megfelelő számban delegált elektor hogyan szavaz. Összesen 538 elektori kollégiumi szavazatot lehet megszerezni, tehát egy jelöltnek 270-et kell begyűjtenie a győzelemhez. Az Egyesült Államok ötven államának túlnyomó része jellemzően mindig ugyanarra a pártra voksol, de van néhány úgynevezett inga- vagy csatatérállam (swing state, battleground state), ahol nincs borítékolva az eredmény, tehát lényegében rajtuk múlik a választás.

Bizonytalanság a köbön

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a két jelölt között országosan egy százaléknál is kisebb a különbség Kamala Harris javára.

– A csatatérállamokban fej fej mellett haladnak, mindemellett Donald Trump támogatottsága növekszik, demokrata ellenfeléé pedig csökken – foglalta össze a felmérések tanulságát Balogh Máté Gergely, a Debreceni Egyetem Angol–amerikai Intézetének oktatója. Rámutatott, a különbség a statisztikai hibahatár alatt van, és az előző választások során Donald Trumpot a közvélemény-kutatások rendszeresen alulmérték: a 2020-as választáson Joe Bidennel szemben nyolc-, 2016-ban Hillary Clintonnal szemben ötszázalékos különbséget prognosztizáltak.

– Nate Silver statisztikus, a Fivethirtyeight.com című elemzőportál alapítója nemrég egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatók korábbi módszerei, úgy tűnik, kevésbé hatékonyak a mai körülmények között, például a fiatalok közül sokan nem szívesen beszélnek hosszasan telefonon egy idegennel vagy töltenek ki egy online felmérést – fejtette ki a szakértő. Sokan szoktak hivatkozni az elnökválasztás végeredményére tett fogadásokra is mint mérőszámra, itt pedig Donald Trump előnye tetemes, közel húszszázalékos.

– Ennek ellenére még egyáltalán nem dőlt el a verseny a két jelölt között, tette hozzá az egyetemi oktató.

Hasonlóan látja a helyzetet Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is. Lapunknak kiemelte, a csatatérállamokban Donald Trump vezet, ám csak minimálisan. Amennyiben egy kivételével minden ilyen államban a republikánus jelölt nyer, akkor 312 elektori szavazatot szerez, míg Kamala Harris csak 226-ot. Magyarics Tamás is felhívta a figyelmet arra, hogy többször is alulmérték Donald Trumpot, a telefonos felmérések kapcsán pedig rámutatott, mindössze az emberek tíz százaléka válaszol az ilyen hívásokra. Akik válaszolnak, azok jellemzően a magasabb végzettségűek, akik pedig többségben demokraták, így ilyen téren is torzítanak a telefonos kutatások.

Míg a fehérek hatvan százaléka republikánus, addig például a feketék közt 82-17 az arány a demokraták javára (de 2020-ban még 90-10 volt), a latinóknál pedig tíz százalék alatt van a különbség, ami jelzésértékű, hiszen körükben Joe Biden 2020-ban még 21 százalékpontos előnnyel nyert. A szakértő emlékeztetett rá, hogy Donald Trump számára az még önmagában nem elég a győzelemhez, ha a fenti csoportokban javít. A férfiak körében jelentős Trump előnye, a nőknél hasonló arányban vezet a Harris, viszont a nők körében jellemzően nagyobb a szavazási hajlandóság. A vallásosak, főleg a protestáns egyházakhoz tartozók között egyértelműen Donald Trump vezet, de a katolikusok között is előnyben van. A zsidó amerikaiak kétharmada általában a demokratákra szokott szavaznis, Joe Biden Közel-Kelet-politikáját azonban többen megkérdőjelezik, ezért elképzelhető, hogy ez csökkenti a demokraták előnyét, ezt mutatják a New York-i felmérések is, ahol a korábbi 5-6 százalékos különbségből mára holtverseny lett.

– Az arab amerikaiak sem elégedettek a Biden-adminisztráció közel-keleti politikájával, és bár ők nincsenek olyan sokan, pont a billegő államnak számító Michiganben kétszázezren is élnek, és ha mondjuk nem szavaznak, az elbillentheti a mérleg nyelvét Donald Trump felé – tette hozzá Magyarics Tamás.

A jóslatokat nehezíti az amerikai választási rendszer egy új sajátossága is.

– A választás lebonyolítása 2020-ban alapvetően megváltozott, ugyanis ma már gyakorlatilag választási időszakról beszélhetünk – mutatott rá Balogh Máté Gergely. A Covid–19-járványra hivatkozva ugyanis a legtöbb államban gyakorlatilag bárkinek lehetővé tették az előzetes és/vagy a levélben szavazást. 2020-ban a választók 69 százaléka élt ezzel a jogával, elsősorban a demokraták, mivel a republikánusokat Donald Trump a választáson való személyes részvételre buzdította, idézte fel a szakértő.

– Idén eddig körülbelül húszmillió amerikai már le is adta szavazatát, most már nagy számban a republikánusok is, és a választás napjáig ez a szám tovább fog nőni – magyarázta Balogh Máté Gergely, hozzátéve: amellett, hogy a levélszavazás különféle visszaélésekre ad lehetőséget (különösen úgy, hogy sok államban nem is ellenőrzik a szavazó személyazonosságát), megváltoztatja magának a választási kampánynak a szerkezetét is.

– Egyes elemzők szerint Donald Trump 2020-as vereségéhez az is nagyban hozzájárult, hogy a korábbi mintákat követve a választás napját közvetlenül megelőző egy-két hétre, október végére és november elejére időzítette kampányának a csúcspontját – de ezzel nem tudta befolyásolni azokat, akik ekkorra már leszavaztak. Idén a pártok változtattak a taktikán, jól látható, hogy a jelöltek már október elejére csúcsra járatták a kampányt, ekkor a cél elsősorban a saját szavazók mozgósítása volt – fejtette ki a szakértő.

A kampány utolsó időszakában a jelöltek a billegő államokban – Arizona, Nevada, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia – fognak kampányolni Magyarics Tamás szerint. Kifejtette, Donald Trump megítélésének jót tenne, ha még fegyelmezettebb lenne, visszafogná személyeskedő vagy éppen kevés alappal bíró megjegyzéseit, és inkább olyan ügyekre összpontosítana, mint a gazdasági helyzet, a belbiztonság vagy az árszínvonal.

A határvédelem kardinális kérdés a választási kampányban, és a felmérések szerint a témára érzékeny amerikaiak jobban bíznak Donald Trumpban, mint Kamala Harrisban ebben a kérdésben. A veszélyt érzik a demokraták is: a napokban például Jeh Johnson, aki Barack Obama elnöksége alatt volt belbiztonsági miniszter, arról győzködte a konzervatív Fox News nézőit, hogy Kamala Harris szigorúbb lenne a határvédelem terén, mint Joe Biden jelenlegi elnök.

– Kamala Harris eközben – folytatta Magyarics Tamás – egy Donald Trumpról szóló népszavazássá igyekszik változtatni az elnökválasztást, el akarja ijeszteni az embereket a republikánus jelölttől, akár durva túlzások vagy valótlan állítások bevetésével is. Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és demokrata elnökjelölt például azzal riogatja az embereket, hogy Donald Trump megválasztása diktatúrát hozna az Egyesült Államoknak, Kamala Harris pedig azzal kampányol, hogy ellenfele szövetségi szinten betiltaná az abortuszt, holott ez nem igaz, hiszen – összhangban a legfelsőbb bíróság korábbi döntésével – az államoknak adná vissza ezt a jogot. Kutatások szerint viszont az emberek 54 százaléka elhiszi, amit Kamala Harris állít ebben a kérdésben.

Ahol még semmi nem dőlt el

A csatatérállamokban a két jelölt közötti különbség tizedszázalékokban mérhető, mutatott rá Balogh Máté Gergely.

– A hétből három billegő állam – Wisconsin, Michigan és Pennsylvania – a Nagy-tavak környékén helyezkedik el, ezeket nevezik – a demokraták pártszíne alapján – kék falnak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Kamala Harrisnak a végső győzelemhez mindhárom államot meg kell szereznie, míg Donald Trump esetében akár egy is elég lehet – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a legújabb adatok szerint Donald Trump tizedszázalékokkal vezet mindhárom államban, de a közvélemény-kutatásokról korábban elmondottak alapján könnyen lehet, hogy ez a különbség a valóságban nagyobb. A Nagy-tavak környéki államokban jelentős a szerepe a munkásoknak, akik hagyományosan demokrata szavazók. A szakszervezetek vezetése Kamala Harris mellett áll, azonban a tagság jelentős része inkább Donald Trump-párti. Balogh Máté Gergely is felhívta a figyelmet arra, hogy a demokraták gondban vannak a muszlim szavazókkal is, különösen Michigan államban, mert bár azok is egyöntetűen demokrata szavazóknak számítottak, most egyre többen Donald Trumpban látják az esélyt a békére a Közel-Keleten.

– A Nagy-tavak vidékéről távolabb tekintve, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg Donald Trump statisztikai hibahatáron belül, de vezet a déli Észak-Karolinában és a nyugati Nevadában, míg Georgiában és Arizonában előnye néhány százalék.

Mivel az előzetesen szavazók általában a biztos pártválasztók közül kerülnek ki, a kampány mostani része a bizonytalanokat szólítja meg. Balogh Máté Gergely felhívta a figyelmet az online média növekvő jelentőségére: szombatra meghívták Donald Trumpot a világ leghallgatottabb podcastjébe, a Joe Rogan Experience-be. Ezt a stand-up komikus, sportkommentátor, tévés személyiség Joe Rogan vezeti, aki gyakran két-három órán keresztül beszélget politikusokkal, tudósokkal, hírességekkel a legkülönfélébb témákról a politikától kezdve a drogokig vagy a földönkívüliekig.

– Joe Rogan korábban azt mondta, nem akar beleszólni a kampányba, és nem hívja meg Donald Trumpot, de láthatóan megváltoztatta véleményét – mutatott rá Balogh Máté Gergely, hozzátéve, hogy sajtóhírek szerint Kamala Harris stábja és Joe Rogan között is voltak tárgyalások.

– Bár Joe Rogan podcastje sok bizonytalan szavazóhoz is eljut, és jó lehetőség, hogy a jelölt megmutassa emberi oldalát, kockázatokat is rejt magában, hiszen a műsorvezető mindkét párttal szemben kritikákat fogalmaz meg, híres csapongó stílusáról, alaposan körbejárja az őt érdeklő témákat, váratlan kérdéseivel könnyen zavarba is hozhatja vendégeit – sorolta. Ez a légkör testhezállóbbnak tűnhet a hírességek és a média a világában jártas Donald Trumpnak, míg úgy tűnik, Kamala Harrisnak nem erőssége az interjú műfaja, jegyezte meg a szakértő.

Az elnök emberei

A két elnökjelölthöz tartozik két alelnökjelölt is: Donald Trump a 40 éves ohiói szenátort, J. D. Vance-t választotta maga mellé, Kamala Harris pedig Tim Walz 60 éves minnesotai kormányzót. Magyarics Tamás szerint bár befolyásolhatja a választói szimpátiát az alelnökjelöltek személye, azért nem rajtuk múlik az eredmény – igaz, ha valami égbekiáltó hibát követnek el, az sokba elvesztett szavazatba kerülhet az elnökjelöltjüknek.

Balogh Máté Gergely úgy látja, az alelnökjelöltek kiválasztásánál fontos szempont szokott lenni, hogy új választói csoportokat tudjon megszólítani, olyanokat, akiket esetleg az elnökjelölt kevésbé tud.

– Ezért esett a demokraták választása Tim Walzra, remélve, hogy közép-nyugati fehér férfiként esetleg az ebbe a csoportba tartozó választók szavazataira is számíthat – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy korábban szóba került a pennsylvaniai kormányzó Josh Shapiro is, akinek a népszerűsége jól jöhetett volna a legnagyobb csatatérállamban, de a párt vezetése attól félt, hogy a zsidó származású Josh Shapiro jelölése elidegenítheti a muszlim szavazók egy részét.

– A republikánus oldalon sokan arra számítottak, hogy Donald Trump a párt hagyományos elitjének nyújt majd békejobbot, és egy számukra elfogadható jelölt mellett dönt – mint például a floridai Marco Rubio, a korábbi elnök választása azonban a fiatal J. D. Vance-re esett – hívta fel rá a figyelmet Magyarics Tamás. A nehéz családi háttérből érkező, tengerészgyalogosként Irakot is megjárt J. D. Vance a vidéki Amerika problémáit boncolgató, Hillbilly Elegy című, magyarul Vidéki ballada az amerikai álomról címen megjelent és Netflix által megfilmesített memoárja révén robbant be a köztudatba, ezután lépett politikai pályára – idézte fel a szakértő. Úgy látja: a republikánus párton belül sokan nem örültek a jelölésének, gyenge jelöltnek tartották, aki korábban Donald Trumpot is élesen bírálta. J. D Vance azonban az alelnökjelölti vitán egyértelműen sokkal jobban szerepelt Walznál, és azóta is több olyan interjút adott, ami felkeltette az amerikai nyilvánosság figyelmét. Az alelnökjelölt kampányon belül szerepe, úgy tűnik, az amerikai kisember szempontjainak képviselete lehet, háttere és megnyilvánulásai révén képes megszólítani a michigani, pennsylvaniai, wisconsini munkás hátterű szavazókat.

Mindemellett Balogh Máté Gergely is úgy látja, a választás nem az alelnökjelölteken fog múlni. Nem is Donald Trump népszerűségén, ami a kampány kezdete óta viszonylag állandó, 46-48 százalék között mozog. A szakértő szerint a valódi kérdés az, hogy Kamala Harris mennyire tudja mozgósítani a demokrata szavazókat és megszólítani a bizonytalanokat.

– Egyelőre úgy tűnik, nem lesz elég a teljesítménye, de várjuk meg a végső eredményeket – jegyezte meg.