Muszlim teológusok bírálták a Hagia Sophia mecsetté alakítását
Törökországi muszlim teológusok bírálták a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika mecsetté alakítását nyilvános állásfoglalásukban, amely a Cumhuriyet nevű török kormánykritikus napilap szerdai számában jelent meg a Kathpress katolikus hírügynökség szerint.
A hittudósok úgy fogalmaztak, hogy a múzeumként működő épület mecsetté alakítása „súlyos és helyrehozhatatlan hiba” , ami ellentmond az iszlám által hirdetett toleranciának és békének. A lépés szerintük sértő a nem muszlimok számára és felszíthatja az iszlámellenességet.
A dokumentum szerzői Nazif Ay, Mehmet Ali Öz és Yusuf Dülger, akiket Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője nyomán „kemalista” teológusoknak neveznek.
Egyebek között Omár kalifa (634-644) döntésére utaltak, aki hajdan úgy határozott, hogy muszlimok ne imádkozzanak a Szent-Sír templomban az elfoglalt Jeruzsálemben, hogy így a nem muszlimok támaszthassanak igényt az imaházra. A teológusok kifejezetten ellenezték azt is, hogy a Hagia Sophia átalakítását támogatók az umajjádok által 784-ben emelt Córdobai nagymecsetre hivatkozzanak. A kultúrtörténetileg egyedül álló épületet a spanyol rekonkviszta nyomán 1236-ban templommá alakították.
Míg „az igazi hívőket” a mecsetté alakítással járó politikai demonstráció zavarja, addig ez rossz jelzést küldhet a radikális iszlamistáknak – írták a teológusok.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum volt, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette július 10-én az akkori döntést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és közölte, hogy 86 év után az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti.