Nagyon furcsa döntést hozott a háború pénzeléséért lobbizó Von der Leyen
Az Európai Bizottság saját költségvetési javaslatának módosítását javasolja, illetve Ursula von der Leyen várólistára teszi a milliárd eurós védelmi szerződéseket is a háborús őrület kellős közepén. Von der Leyen célja, hogy minden tiltakozás ellenére átnyomja az EU finanszírozására szolgáló 1,8 milliárd eurós tervet, illetve megszerezze London 6,5 milliárd eurós védelmi támogatását.Von der Leyen célja, hogy minden tiltakozás ellenére átnyomja az EU finanszírozására szolgáló 1,8 milliárd eurós tervet, illetve megszerezze London 6,5 milliárd eurós védelmi támogatását – írja hétfői cikkében a Világgazdaság. Mint emlékeztetnek, az Európai Bizottság elnöke elhalasztotta a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel tervezett találkozóját a brazíliai COP30 klímacsúcson. A brit vezető azért kérte a találkozót, hogy panaszt tegyen az EU azon követelése miatt, hogy az Egyesült Királyság fizessen be 6,5 milliárd eurót – közölte a lap beszámolója szerint a Financial Times.
Az EB azonban azt állította, hogy a találkozó csak az ütemtervek eltérése miatt nem jött létre. A Financial Times szerint Von der Leyen döntése, hogy ne találkozzon Starmerrel, Brüsszel növekvő óvatosságát jelezheti a volt EU-taggal szemben.
Közben az EB saját költségvetési javaslatának módosítását javasolja, ami rendkívül szokatlan – és a kulcsfontosságú parlamenti pártok nyomására adott válasz – derül ki a Politico által megtekintett dokumentumból. Azzal, hogy enged a kényes kérdésekben, a bizottság célja, hogy minden tiltakozás ellenére átnyomja az EU finanszírozására szolgáló 1,8 milliárd eurós tervet. Az új költségvetéshez a parlament jóváhagyása szükséges, mielőtt 2028-ban hatályba lépne.
A Világgazdaság szerint az európai parlamenti képviselők többsége azt állítja, hogy a javasolt reformok kivonják a parlamentet és a regionális vezetőket a döntéshozatalból, és túl sok hatalmat adnak a nemzeti kormányoknak. A panaszok kezelésére a bizottság javaslata arra kötelezné a kormányokat, hogy a nemzeti tervek teljes összegének 10 százalékát mezőgazdaságra költsék. Ez kiegészíti a gazdálkodóknak szánt 300 milliárd eurós közvetlen finanszírozást, amelyet már az eredeti, júliusi javaslat is tartalmazott.
