Nagyromán kis gömböc

Tűzvész emésztette el múlt év végén a Dákok Farmja (Ferma Dacilor) nevű panziót. Nyolcan szénné égtek benne, többek között a romániai katonai hírszerzés egyik főnökének a fia. Utóbb kiderült, hogy a panzió tulajdonosa a bukaresti alvilág hírhedt arca, panziója pedig engedély nélkül működött, miként úgy is épült. Megoldotta okosba’. Pár héttel ezelőtt a fogyasztóvédelmi hatóság vezetője zengett ódát közösségi oldalán a hagyományos termékeket is készítő és a szabad dák szellemet képviselő panzióról. Hamar eljött a böjtje. Tavaly nemegyszer történt tragédia a szokásos mélyromán korrupció és nemtörődömség miatt: augusztusban Crevediában felrobbant egy törvénytelen gázáttöltő állomás, decemberben pedig a székelyudvarhelyi kollégium dőlt össze. A gázáttöltő állomást természetesen a helyi, kormánypárti polgármester rokona működtette.

Romániában a korrupció füstje egyre fojtogatóbb és elviselhetetlenebb – pedig már egy egész országnak hozzászokott a tüdeje. Fuldokolnak a románok, magyarok, mindenki. A füstfelhőkből pedig általában próféták lépnek elő, változást, elszámoltatást és igazságot ígérve. Tehát nem csoda, hogy emelkedőben az ultraortodox ürgebőrbe varrt AUR (a Románok Egyesüléséért Szövetség – mely mozaikszó aranyat jelent – a szerk.) nevű párt csillaga. Egy évvel ezelőtt az erdélyi magyar médiában hosszú cikkben temették a pártot, mondván, leáldozott a kezdeti lelkesedés, kipukkadt a nagyromános kis gömböc. Hát, a felmérések azt bizonyítják, hogy felült a halott, illetve ki sem terült egészen. A közvélemény-kutatások szerint az AUR a második legerősebb párttá izmosodott, húsz százalékra mérik, míg az együtt kormányzó PSD-t és PNL-t 30, illetve 19 körülire. Sőt, az AUR-ból kivált magyarellenes gyűlölethisztérika, a parlament fő attrakciójának számító Diana Șoșoacă S. O. S. Románia nevű pártja is meghaladná az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az AUR ráveti magát az olcsón felkínált koncra, és azt kiabálja, hogy a föntebb említett tragédiák a kormány és az elmúlt harminc év korrupciójának rovására írhatók, az állami hatóságok ugyanis nem elég szigorúak. És nem lehet állítani, hogy ne volna igazuk, de nem csak emiatt győzhetnek tavasszal.

Aranyembör

Az AUR erejében igazából nincs semmi meglepő, hisz 2000-ben a vulgársoviniszta Nagy-Románia Párt 20, illetve 28 százalékot szerzett. Csakhogy az AUR nem pontosan ugyanaz, hisz a malmukra hajthatja a vizet az ország protesthangulata. Klaus Iohannis tízéves elnöki ciklusával mindenki elégedetlen, a korrupcióellenes harc jelszavával győzelmet arató elnök idejében mi sem változott, a Korrupcióellenes Ügyészséget politikai leszámolásokra használták (ráadásul most éppen Florin Cîțu volt miniszterelnököt és két egészségügyi minisztert vizsgálnak hatalommal való visszaélés miatt, a vakcinabeszerzések ügyében). A protesthangulat miatt várhatóan sokan vesznek majd részt az idei európai parlamenti, parlamenti és elnökválasztáson, ezért könnyen megtörténhet, hogy az ötszázalékos küszöböt mostanában alulról szagoló RMDSZ idén kiesik a törvényhozásból, és ez tragikus következményekkel járhat az erdélyi magyar közösség életére az AUR típusú szélsőségek által uralt parlamentben.

A nyugatos kormányok elvesztették szavahihetőségüket, az AUR pedig tiszta lappal indul, hiszen sosem kormányzott, tízszázalékos parlamenti pártként pedig nem simult bele a fősodrú politikába, mint a korábbi progresszív prófétapárt, az USR (Mentsétek Meg Romániát Szövetség). Ám a Korrupcióelleni Ügyészség vette a lapot, minap bejárta a román médiát egy hír, hogy az AUR egyik volt fehérmegyei polgármesterét hatalommal való visszaéléssel vádolják, hisz két magánházat építtetett illegálisan az önkormányzat gépeivel és alkalmazottaival. És hogy miket mond mostanában George Simion, a Moldova bekebelezéséért küzdő futballhuligánból lett pártvezér? Például édeskevésnek tartja Románia márciusi légtéri és tengeri schengeni csatlakozását, amit pedig a kormánypártok óriási sikerként adnak el a közvéleménynek, és kritizálja, hogy a Bukarest az alku részeként illegális migránsokat fogad majd vissza. A párt bőszen hazaárulózik, és ahogy az erdélyi Nethuszár nevű portál fogalmaz: „…az üzenet, amit az AUR közvetít: ne alázkodjanak meg a románok, Schengen jár nekünk, nem fogadunk el félkész megoldásokat, amelyekért cserébe ráadásul túl sokat kell fizetni […] teljes mértékben rezonál arra, amit ez a társadalom érez.”

A Facebook Live-os botránypolitizálásból ipart űző párt ráadásul csökkentené a kkv-szektor adóit, mérsékelné a szociális segélyeket azoknál, akik tudnának dolgozni, csak nem akarnak, mert – mint mondják – elérkezett az idő, hogy megszabaduljanak az egészséges és munkaképes segélyezettektől (elsősorban a cigányságra gondolnak). Törvényjavaslatot is benyújtottak, amelyben ötezer lejre (380 ezer forintra) akarják emelni a minimálbért, mert szerintük a román gazdaság elbírná – javaslatukat nyilván leszavazzák, de az éterben már elterjedt az üzenet. És persze Ukrajna pénzelését is kritizálják.

Az AUR tehát piros–sárga–kék szivacsként nyeli magába a társadalmi elégedetlenséget és frusztrációt, amelyből bőven kijut a Romániában élőknek, ráadásul kezdik azt a látszatot kelteni, hogy kormányozni is tudnának. Mint megtudtuk, szórványvidékeken még magyar tagokat is magukhoz vonzanak, a kettős identitásúak vagy a vegyes házasságban élő magyar felek ugyanis nyitottak a párt üzeneteire. Annak ellenére, hogy George Simion egy tévéinterjúban kijelentette: ha kormányra kerülnek, akkor egyik legelső intézkedésükként átszerveznék Románia közigazgatási rendszerét, magyarán román többségű megyékbe olvasztanák Hargitát, Kovásznát és Marost is. Érdekes módon egyébként a két magyar megye román többségűbe való nyomorítását támogatja a brassói progresszív USR-nek, a Momentum testvérpártjának képviselője is, tehát ebben bőszen egyetért a román politikai elit. Nem véletlenül nevezte mérgezőnek az RMDSZ autonómiatervezetét Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata PSD miniszterelnöke. A közigazgatási reformot minden párt támogatná, ezért az RMDSZ nem az ördögöt festi a falra, amikor szélsőségesen magyarellenes pártnak nevezi az AUR-t. Pár héttel ezelőtt az AUR-os képviselők nekirontottak az RMDSZ képviselőinek a parlamentben, egyikük azt kiabálta, hogy „be vagytok pálinkázva”.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője szerint a közigazgatási reform nem lehetetlen, de bonyolult ügy.

– Jelenleg 42 megye van, ez tehát 42-szer annyi elosztható állást jelent, hiszen a megyei struktúrát a pártok fő jutalmazási eszközükként használják, nemcsak prefektusi szinten, hanem például az egyik aktivistájuk testvérét is elhelyezik portaszolgálatra, és ezzel máris beljebb vannak. Mivel a megyék számítanak a választási mozgósítás fő eszközeinek, átalakításuk komolyabban legfeljebb akkor jöhet szóba, hogyha bevezetik az elektronikus szavazást, és átszervezik a jutalmazási rendszert. Ám ezzel örökre megoldhatják a magyar kérdést, ilyenformán pluszszavazatokért is el lehet adni az ötletet. Sok múlik azon, hogy 2024-ben milyen lesz a parlament összetétele. Ha az AUR túlnyeri magát, vagy második erőként kerül a törvényhozásba, kevés esélyét látom annak, hogy kormányt alakítson. Lehetséges lehet egy USR–AUR-koalíció, de még az sem elképzelhetetlen, hogy a szuverenitáspárti irányba sodródó PSD fogjon össze az AUR-al. Ne feledjük, hogy a román társadalom 25-30 százaléka mindig vevő a magyarellenes üzenetekre. Titokban az egyéb pártok képviselői is együtt tapsolnak az AUR-ral, amikor magyarbántásról van szó – magyarázta a szakértő.

Pászkán Zsolt azt is megjegyezte, hogy igazából nemcsak Székelyföld autonómiájától félnek, hanem attól is, hogy a moldovaiak is követelnének ilyet, ha végül bekebeleznék a kis országot. Bukarest erőszakosan lobbizott azért, hogy Moldovában ne moldovainak nevezzék a hivatalos nyelvet az alkotmány szerint, hanem románnak, mert ha a moldovai identitás megmarad, az a „szeparatizmus” veszélyét hordozná magában a jövőben. A román elit még nem döntötte el, hogy melyik a kedvezőbb megoldás: az egyesülés vagy az önálló Moldova megtartása, ezért egyelőre EU-s pénzen felhizlalják a posztszovjet államot, és amikor eléri a kívánt vágósúlyt, akkor majd felkötik a böllérkötényt. Egy ilyen lépés sajnos egybevágna a nyugati érdekekkel.

Puliszkás européerek

Tavaly még kiebrudalták George Simiont a spanyol Vox madridi konferenciájáról, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Az akkoriban magát „román Orbánként” pozicionáló pártvezér akkor követőinek azt hazudta, hogy bejutott a rendezvényre. Nemrég pedig azt állította, hogy magánaudiencián fogadta őt Ferenc pápa, ám utólag kiderült, hogy az olaszországi románok küldöttségével settenkedett be a Szentatyához, egy karácsonyi koncert okán. Arról már nem kellett hazudnia, hogy az olasz jobboldal Atreju című politikai, közéleti találkozóján vett részt, ahol találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel az Itália Testvérei legnagyobb rendezvényén. Itt tartott beszédében George Simion kijelentette, hogy az AUR megnyeri a következő romániai európai választásokat, hiszen „az Olaszországban élő románokkal együtt biztosan győzni tudunk” (Itáliában 1,2 millió román él – a szerk.). Az AUR csatlakozni szeretne az Európai Parlament ECR- (Európai Konzervatívok és Reformerek) frakciójához a választások után, és vonzó partinak számít.

– Kaptak egy nagy adag megelőlegezett bizalmat, mert jól szerepelnek a közvélemény-kutatásokban. És ha helytállnak a választásokon, akár 10-12 mandátumot is szerezhetnek az ECR-frakció számára, tehát annyit, amennyit a Fidesz szokott. A sikeres szereplés visszahathat majd a romániai választás eredményeire is, egyfajta cezúrává válhat – véli Pászkán Zsolt.

Simion tehát kezdeményezőként lép fel a nemzetközi politikában, az AUR célja az a jövő évi európai parlamenti választáson, hogy részt vegyen az európai intézmények reformjában, és jobbra tolják Európát.

Aranykór

Közvélemény-kutatások szerint minden második román szentül hiszi, hogy jobban élt a kommunizmus idején, a román nyelvben ezt a korszakot gyakran „epoca de aur”-nak, tehát aranykornak nevezik, hol ironikusan, hol vérkomolyan. Valószínű, hogy az AUR tudatosan rájátszik erre a képzettársításra.

– Simion egy szivacs, nincsenek önálló gondolatai, nem volt soha kiemelkedő formátumú politikus, ám megérzi, hol van a rés, amint keresztül bebújhat. Azt lovagolta meg, amit sok román képtelen elismerni, hogy Orbán Viktor szuverenista politikájával jobban egyetért, mint saját politikusaik szolgalelkű viselkedésével. Ezt nyilvánosan nem vallhatják be, mert ütközik a több száz éve beléjük nevelt magyarellenességgel, ezért a fősodrú médiában arról írnak, hogy Orbán maga az ördög, kedvezőtlenül elkapott fotójával illusztrálják a róla szóló cikkeket és a többi. De ezzel ellentétes hatást váltanak ki, mivel az emberek elkezdenek figyelni arra, amit mond. A románok között elég népszerű vélemény, hogy „rosszabbul kellene élnem azért, hogy Ukrajnának eladhassunk három tankot?” – csak nem merik kimondani. Az AUR támogatásával közvetve mégis kifejezik. Sokan elfelejtik, hogy az AUR meglovagolt valamit, amit korábban az USR. Ők szervezték a nagy civil tüntetéseket a PSD ellen, ők kezdeményezték ezt a fajta szembenállást a fősodrú politikával, sőt, a parlamenti cirkuszolás is a progresszívok újítása. Az AUR ennek az ellenkezője, egy konglomerátum, amely magába szippantotta a társadalom nem progresszív elemeit; az USR támogatása párhuzamosan csökken zajlik az AUR növekedésével. Annak lett a megtestesítője, hogy elegünk van belőletek, mindenkiből – mondta a szakértő.

Arról pedig, hogy ki hozta létre az AUR-t, megoszlanak a vélemények. Pászkán Zsolt szerint nem a hivatásos titkosszolgálat, tehát nem egy aktív művelet részeként alakult meg, hanem inkább a veterán titkosszolgák játékszereként. Simion moldovai akciói azt sejtetik, hogy befolyásolási ügynök lehetett – ám miután kitiltották az országból, hirtelen megjelent Székelyföldön. Alexandru Gussi román politológus viszont úgy gondolja, hogy az AUR a román mélyállam válasza a hitelét vesztett politikai elit lecserélésére, szigorúan „nemzetbiztonsági” okokból. Gussi szerint Romániában az államot és a tőkét ugyanazok az emberek birtokolják, akik 1989 előtt és/vagy után a titkosszolgáltahoz kötődtek. Kérdés, hogy az AUR a mélyállamon belüli belső konfliktus kivetülése-e, vagy egy művelet, hogy becsatornázzák a társadalmi elégedetlenséget. Gussi egy hosszú tanulmányban arról értekezik, hogy a román háttérhatalom újramelegítette az „aranykor” ideológiáját, a ceaușescuizmust. Bárhogyan legyen is, a magyaroknak nem hoznak aranykort.