Fotó: Drop of Light/ShutterStock.com, illusztráció
Fotó: Drop of Light/ShutterStock.com, illusztráció
Hirdetés

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire.

Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.

„Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” – fogalmazott.

Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.

Korábban írtuk

A tanácskozás első munkanapját záró sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szövetségnek kész tervekkel kell rendelkeznie, hogy bármilyen körülmények között képes legyen megvédeni a tagországokat minden lehetséges fenyegetéssel szemben.

Közölte: nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte „jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.

„Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk” – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a közelmúltban megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a katonai szövetség arra szólítja fel Moszkvát, hogy vonja vissza  döntését, és ismételten vegyen részt a NATO-Oroszország Tanács munkájában a béke és biztonság érdekében. A katonai szövetség hisz abban, hogy a párbeszéd létfontosságú – tette hozzá Stoltenberg.

Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan.

A legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.