Karl Nehammer úgy fogalmazott: Ausztria és Magyarország közt van egy mélyreható barátság, amely a történelmi kapcsolatok alapján fejlődött ki. A kancellár tájékoztatása szerint 80 ezer ukrán háborús menekültet fogadtak be Ausztriába, de emellett országuk is érintett az „irreguláris migráció” komoly hulláma által. Már idén 31 ezer menekültkérelmet adtak be főként afgán, szír, iráni, bangladesi, pakisztáni és indiai emberek – jelezte.

Hirdetés

Ezek azok a kihívások, amelyekkel az energiaválság, az infláció, a drágulások és a pandémia mellett meg kell küzdeni, ehhez pedig együttműködésre és barátságra van szükség – mondta Karl Nehammer. A kancellár bejelentette, hogy a magyar miniszterelnök javaslatára Ausztria, Magyarország és Szerbia közös konferenciát rendez az „irreguláris migrációról”.

Az együttműködés részeként már most is közös járőrözést folytatnak az osztrák és a magyar rendőrök a két ország határán, valamint több mint ötven osztrák rendőr támogatja a magyar határvédelmet a szerb határon. Karl Nehammer kitért arra, hogy 1400 osztrák vállalat tevékenykedik Magyarországon, ezzel Ausztria a harmadik legnagyobb beruházó, az osztrák export pedig 24 százalékkal emelkedett 6,1 milliárd euróra. Ausztria számára nemcsak a barátság, hanem a két ország közti jó gazdasági kapcsolatok melletti kiállás is fontos – mutatott rá.

Megjegyezte: a barátság azt is jelenti, hogy őszinteségre van szükség egymás közt, ami megvan. Kiemelte: az atomenergia biztonsági szempontból Ausztria számára mindig is problémát jelentett, valamint arról is szólt, hogy Ausztriában a rasszizmus vagy az antiszemitizmus mindenféle relativizációját a legélesebben elutasítják. Ausztria e tekintetben történelme alapján is különleges felelősséggel bír – tette hozzá.

Korábban írtuk

Újságírói kérdésre kiemelte: Ausztria Magyarországhoz hasonlóan nagymértékben függ az orosz gáztól és stratégiai érdek, hogy minél inkább függetlenedjenek. A stratégiai tározók jelenleg 52 százalékon állnak – mondta. Közölte: 20 terrawattóra mértékben képeznek stratégiai gáztartalékot, ami azért jelentős mennyiség, mert egy olyan energiaintenzív hónapban, mint január, 10-11 terrawattóra az osztrák fogyasztás.

A kancellár hangsúlyozta: Ausztria természetes adottságai miatt a villamosenergiát 75 százalékban nem fosszilis energiahordozókból állítják elő. Az osztrák álláspont az energia kérdésében differenciáltabb, mint a magyar – jelezte, hozzáfűzve, hogy az energiahatékonyság és a takarékosság az alapvetően jó alapokat jelentenek. Karl Nehammer abban azonban osztotta a magyar miniszterelnök véleményét, hogy az EU bizottsága részéről sok a bejelentés, de kevés a megvalósítás. Példaként hozta azt, hogy a közös energiabeszerzési platformból nem érezni semmit.

A háború mindig rossz eszköze a politikának és elszántan fel kell lépni ellene – szögezte le a kancellár. Kifejtette: az oroszok elleni szankciók nem olyan gyorsan hatnak, mint remélték, mivel az orosz hadsereg és a föderáció mérete, lehetőségei miatt olyan ellenállóképességgel rendelkezik, amely még tart. Karl Nehammer szerint a szankciók hatást is fognak mutatni, de ehhez idő kell.

A kancellár kijelentette: az osztrák álláspont világos, a gázembargó nem lehetséges. Ugyanis Ausztria és a német ipar is nagy mértékben függ az orosz gáztól, ha pedig itt problémák merülnek fel, az tömeges munkanélküliséghez vezethet. Karl Nehammer fontosnak nevezte az Ukrajna melletti kiállást – és ebben a magyar fél részéről sem tapasztalt eltérést -, hogy nem fogadható el az, ha egy inváziós haderő egy független országot megtámad.

Úgy fogalmazott: kifejezetten támogatja a magyar miniszterelnököt abban, hogy az EU bizottsága és a tagállamok az ortodox egyház befolyásának jelentőségét a térségben – de főleg a Nyugat-Balkánon – vegyék komolyan.