Környezetvédelem igen, emberi jogok nem?

Az ENSZ Global Compact kezdeményezésének jelenleg 130 országból több mint 7700 – köztük 21 magyar – vállalat a tagja. Közös céljuk, hogy egy tíz pontban megfogalmazott, az emberi jogok, a munkaerő- és a környezetvédelem területére, valamint a korrupció elleni harcra vonatkozó alapelveket betartva alakítsák ki a fenntartható fejlődés globális keretrendszerét. Az ENSZ az alapelvek és célkitűzések végrehajtását vizsgáló felmérése szerint a résztvevők a négy problémakör közül kettő esetében értek el jelentős előrelépést, a másik kettőt viszont hanyagolják.

A 97 országban, 1044 aláíró vállalkozás megkérdezésével készült felmérés szerint a tavalyi évben a cégek 74 százaléka rendelkezett a dolgozók jobb munkakörülményeit célzó előírásokkal, 51 százaléka pedig környezetvédelmi stratégiát is kialakított. Ezzel szemben az emberi jogok védelmére vonatkozó irányelveket csak a megkérdezettek 31, korrupció elleni programot pedig 32 százaléka dolgozott ki.

A válaszok szerint korrupciós ügyekben egyébként csak a cégek 43 százaléka alkalmazza a zéró tolerancia elvét. Vállalati felelősségvállalással foglalkozó munkatársat vagy etikai szakértőt pedig csak 36 százalékuk alkalmaz, 3 százalékkal kevesebben, mint 2008-ban. A csökkenés különösen az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégekre jellemző: esetükben egy év alatt 71-ről 58 százalékra csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek az emberi jogok érvényesülését felügyelő munkatárssal is rendelkezik.

Fontos az együttműködés

A Global Compact kezdeményezésben résztvevő cégek 96 százaléka vélte úgy, a recesszió ellenére is fontos, hogy a védelmi jellegű és korrupció elleni alapelvek betartása. A cégek negyede úgy látja, a nehéz gazdasági helyzetben az irányelvek betartása még fontosabbá vált.

A cégeknek egyébként 66 százaléka várná el partnereitől, hogy maguk is betartsák a Global Compact tíz pontját, de egyelőre csak a vállalkozások 12 százaléka fogalmazta meg előírásszerűen beszállítói számára, hogy teljesítsék a munkaerő védelmi, környezeti, emberi jogi és korrupció elleni követelményeket.

Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél