Nem csillapodnak az indulatok

Nem csillapodnak az indulatok az Egyesült Államokban a szombaton a virginiai Charlottesville-ben történt atrocitások után.

Észak-Karolinában helyi idős szerint hétfő este konföderációs szobrot döntöttek le, közben Donald Trump amerikai elnök ipari tanácsadó testületéből Trump korábbi nyilatkozata elleni tiltakozásul újabb három tanácsadó mondott le.

Kenneth Frazier, a Merck gyógyszergyár elnök-vezérigazgatójának hétfői lemondása után kedden lemondott az elnöki ipari tanácsadó testületből további három gazdasági vezető: Brian Krzanich az Intel elnök-vezérigazgatója, Kevin Plank a sportszereket gyártó Under Armour igazgatója és az Amerikai Iparosok Szövetségének vezetője, Scott Paul. Valamennyien Donald Trumpnak a Charlottesville-ben történtekre adott, általuk bírált reakciójára hivatkoztak. 

Twitter-bejegyzésében az elnök azzal reagált a gazdasági szakemberek távozására, hogy könnyen helyettesítheti őket. „Sokakat tudok helyettük” – írta. Trump hétfőn a Merck vezetőjének távozását sem hagyta szó nélkül. „Most legalább lesz ideje a gyógyszerárak letörésével foglalkozni” – fogalmazott mikroblog-bejegyzésében.

Az elnök hétfőn este Washingtonból a New York-i Trump-toronyba utazott. A manhattani épület előtt tüntetők várták, akik azt skandálták: New York gyűlöli őt. A tüntetések kedden is folyatódtak, az Ötödik sugárúton lévő felhőkarcolónál összegyűltek táblákat tartottak a magasba, rajtuk a felirat: „szégyen!” és „állítsuk le a gyűlöletet, állítsuk le a hazugságokat!”

Kedden a képviselőház négy kisebbségi csoportja közös levelet írt Donald Trumpnak, és arra szólította fel őt, hogy mozdítsa el hivatalából három tanácsadóját: Steve Bannont, Stephen Millert és Gorka Sebestyént. A fekete, ázsiai és spanyolajkú kisebbségek csoportjai szerint ugyanis e három tanácsadó jelenléte a Fehér Házban „bátorítja a fehér felsőbbrendűséget hirdetők mozgalmát”.

Az észak-karolinai Durhamben még hétfőn este ledöntötték az 1861 és 1865 közötti polgárháború egyik déli, konföderációs katonájának emléket állító, csaknem százéves szobrot. A szobordöntők a Charlottesville-ben megjelent ellentüntetők melletti „szolidaritási megmozdulást” szervezőknek nevezték magukat.

A rendőrség ugyan senkit nem vett őrizetbe, ám kedden az észak-karolinai hatóságok bejelentették: tart az elkövetők azonosítása, s valószínűleg vandalizmus miatt vádat emelnek ellenük. Egy 2015-ben hozott észak-karolinai törvény szerint ugyanis előzetes engedély nélkül egyetlen köztulajdonban lévő emlékmű sem távolítható el. Roy Cooper, az állam demokrata párti kormányzója Twitter-üzenetben közölte: „a rasszizmus és a Charlottesville-i halálos erőszak elfogadhatatlan, ám jobb módja is van aszobrok eltávolításának”.

Az Egyesült Államokban egyébként jelenleg mintegy 1500 szobor, vagy emlékmű áll, amely a polgárháborút idézi fel.

MTI