A kazanyi csúcs margóján a kínai-indiai viszony javítása felé is komoly lépést tettek
Nem hagyja gyengíteni magát a BRICS
Az oroszországi Kazanyban tartott BRICS-csúcstalálkozó a napokban minden eddiginél szemléletesebben mutatta meg, hogy a világrendi átalakulásról, a multipoláris világrend hajnaláról szóló vélemények nemcsak papíron léteznek, hanem a nemzetközi közösség meghatározó erői is emellett teszik le a voksukat.
A 2009-ben Kína, Oroszország, Brazília, és India által létrehozott, egy évvel később Dél-Afrikával kibővült BRICS mára egy meghatározó, a globális Dél országai számára vonzó platformmá vált, amelynek fókusza alapvetően Eurázsia. A szervezethez az idén csatlakozott Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek, a kazanyi csúcstalálkozón pedig újabb 13 ország vált a BRICS partnerállamává. A szövetséghez ugyanis több tucatnyi ország szeretne csatlakozni, ezért a tagság új kategóriáját hozták létre. Az új partnerek négy kontinensről érkeznek: Algéria, Belarusz, Bolívia, Indonézia, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Üzbegisztán és Vietnám. Fontos kiemelni, hogy a BRICS rendes tagságára adta be kérelmét a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország is.
A Tatárföld fővárosában tartott csúcstalálkozó már a résztvevők miatt is komoly siker a házigazda Oroszországnak.
Miközben a nyugati sajtó és politika évek óta Moszkva elszigeteltségét szajkózza, Vlagyimir Putyin orosz elnök több mint harminc ország képviselőit látta vendégül, és túlnyomó részük a legmagasabb szinten képviseltette magát. Nem maradt visszhang nélkül az sem, hogy a találkozón részt vett António Guterres ENSZ-főtitkár is.
A BRICS-országok jelentős gazdasági erővel bírnak: BRICS jelenleg a világ népességének 45 százalékát képviselik, és vásárlóerő paritáson mért (PPP) GDP-jük aránya a világ össz GDP-jében évek óta meghaladja a G7-ekét.
A BRICS-országok és partnereik ezért nagyobb szeletet akarnak a geopolitikai és gazdaság tortából is: a találkozón a nemzetközi szervezetek, főleg az ENSZ reformját sürgették az igazságos képviseletük érdekében, valamint a dollártól – és az amerikai hegemóniától – való fokozatos függetlenedés, az egymással való kereskedelem további akadálymentesítése felé tettek lépéseket.
A két nagy
Nem csak Oroszország szerepének szentel nagy figyelmet a világsajtó: a BRICS-en évek óta próbálnak fogást találni a két legnépesebb ország, India és Kína viszonyának firtatásával. E tekintetben is izgalmas volt a BRICS-csúcs, hiszen néhány nappal korábban jelentette be Újdelhi, hogy megegyezett Pekinggel egy négy éve patthelyzetet jelentő határvita feloldásáról, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig kétoldalú találkozón is részt vettek Kazanyban.
Sajtóelemzések szerint a BRICS-csúcs kulcsszerepet játszott abban, hogy Peking megerősítse vezető szerepét a csoporton belül, és megszilárdítsa regionális és globális hatalmi státuszát. Kína számára a BRICS is a multipoláris világrend előmozdításának, a globális Déllel való kapcsolatai megerősítésének platformja. A BRICS ellendrukkerei régóta abban bíznak, hogy Kína és India kétoldalú kapcsolataiban olyan feszültségek vagy rivalizálások keletkezhetnek, amelyek aztán gyengítik a csoport dinamikáját is.
Valójában a BRICS sikere Kína és India érdeke egyaránt.
A nyugati sajtóban a leginkább Nyugat-orientált BRICS-tagként jellemzett India szoros kapcsolatokat ápol az idei bővüléssel csatlakozott legtöbb új taggal. A szövetség ahhoz is megfelelő kereteket biztosít Újdelhinek, hogy a nyugati nyomás ellenére is ápolja kapcsolatait közeli barátjával, Moszkvával. A BRICS-en belüli együttműködés pedig Kínának és Indiának is nagyobb mozgásteret biztosít az esetleges vitás kérdések rendezésére. Ami pedig India saját ambícióit illeti, a stratégiai autonómiára való törekvését is segíti, hogy országok széles körével építhet ki kiegyensúlyozott kapcsolatokat.
– A Modi-Hszi találkozó mindenképpen pozitív fejlemény a két ország viszonyában és bizonyos értelemben áttörésnek is nevezhető – mondta lapunk megkeresésére Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa, hozzátéve, hogy – ezek azonban csak óvatos első lépések, és még sok mindent kell tenni ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatok visszatérjenek a 2020 előtti szakaszba. – A két vezető találkozója viszont most újra elindította az egyeztetéseket, amelyek szüneteltek az elmúlt években, így a jövőben a vitás kérdésekről párbeszéd fog megindulni a két állam között, ami szintén eredmény, tette hozzá. Klemensits Péter szerint az, hogy a felek megegyezésre jussanak viszont valószínűleg hosszú időt vesz igénybe, így a közeli jövőben erre nem számít, de a 2020-as katonai összecsapás előtti helyzet visszaállítása logikus célkitűzésnek tűnik. – A BRICS jövője szempontjából, úgy gondolom, Kína és India együttműködése mindegyik országnak érdeke, de valószínűleg a háttérben Oroszország is ebbe az irányba terelte a feleket, jegyezte meg.
