Egy nappal azelőtt, hogy hivatalba lépett volna, lemondott posztjáról Markus Pieper, miután fény derült szabályellenes jelölésére – írta meg a Politico. A brüsszeli lap hozzáteszi: Pieper visszalépése jelentős mértékben rontja von der Leyen bizottsági újraválasztását a júniusi európai parlamenti választások során.

Hirdetés

„Az elnök tisztelettel és egyúttal sajnálattal veszi tudomásul Markus Pieper döntését, miszerint nem vállalja el kkv-követi megbízatását április 16-tól”

– idézi a Politico a bizottság szóvivője, az Eric Mamer által kiadott nyilatkozatot a Handelsblattra hivatkozva, amely először írt Pieper visszalépéséről.

Korábban írtuk

A brüsszeli Politico hozzáteszi: nem ez az első komolyabb botrány a bizottság elnöke körül, amelyek együttesen rossz fényt vetnek kampányára a koronavírusjárvány idején kezdődött Pfizer-botránnyal kezdve – amikor kiderült, a bizottság elnöke sms-ben egyeztetett összesen 1,8 milliárd vakcina beszerzéséről az amerikai–német Pfizer–BioNTechhel, majd később törölte az üzenetváltást – egészen az október 7-i Izraelben bekövetkezett palesztin terrortámadásra adott elégtelen uniós reakcióig.

Az Európai Bizottság kis- és középvállalkozások követének feladata kapcsolatot tartani a bizottság és az európai kis- és középvállalkozások érdekvédelmi szervezetei között, a pozícióval bruttó 6 millió forintnak megfelelő fizetés jár. A botrány kirobbanásáról a Magyar Nemzet és a Mandiner is írt, a „Piepergate”-nek is nevezett botrány azt követően robbant ki, hogy kiderült:

Ursula von der Leyen szabálytalanul, két kompetensebb jelölt referenciáját is mellőzve jelölte párttársát a bizottsági pozícióra.

Pieper azzal védekezett – egyúttal Thierry Breton uniós biztost is kritizálva –, hogy szabályszerű és körülményes kiválasztási folyamaton ment keresztül, és a pártpolitikai csatározások miatt nem vállalta el végül a kinevezést. Ugyanakkor nem csak Breton volt az egyetlen, aki nem támogatta Pieper kinevezését, a bizottság látványosan nem zárt össze Ursula von der Leyen mögött a kérdésben, Pieper lehetséges kinevezését olyan magas rangú uniós tisztviselők is támadták, mint például Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – ismerteti a közmédia hírportálja.