Nem különösebben sikeresek az uniós programok
Az Európai Uniónak jobban kell törekednie a migránsok menedékjogával, áthelyezésével és kiutasításával kapcsolatos céljainak teljesítésére, az ezekre irányuló programok ugyanis nem teljesítették célkitűzéseiket, hogy enyhüljön a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás - közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke szerdán.
A jelentés szerint az unió eredeti célja 160 ezer migráns tagállamok közötti elhelyezése volt, ám a tagországok csak 98 256 ember áthelyezéséről kötöttek megállapodást, és végül mindössze 34 075 ember – 21 999 fő Görögországból és 12 076 fő Olaszországból – áthelyezése valósult meg. A számvevők szerint ez főként annak tudható be, hogy az áthelyezésre jogosult migránsok közül nagyon kevesen regisztráltak, mivel kezdetben egyik ország hatósága sem tudta az összes jelöltet azonosítani és sikeresen az áthelyezési kérelem benyújtása felé irányítani.
Kitértek arra is, hogy az EU és Törökország között 2016-ban létrejött migrációs megállapodás jelentős hatást gyakorolt az érkezésekre, de a megállapodásban rögzített gyorsított határátlépési eljárásra 2018-ban pár nap helyett átlagosan 215 nap telt el.
Olaszország jelenleg elegendő feldolgozási kapacitással bír ahhoz, hogy kezelni tudja az érkezéseket, és a menedékkérelmeket, viszont a nagyszámú fellebbezéssel már nem tud megbirkózni. A 2015-ben benyújtott menedékjogi kérelmek átlagosan több mint 4 év alatt jutottak csak el a végső jogorvoslati szakaszba.
Noha mindkét érintett országban növelték a menedékkérelmek feldolgozását szolgáló kapacitásokat, továbbra is hosszadalmas az ügyintézés, miközben a visszaküldött illegális migránsok száma unió-szerte alacsony szinten mozog. Sokat javult ugyan a migránsok nyilvántartásba vétele és az ujjlenyomatvétel, a görög regisztrációs pontokon továbbra is rendkívül rossz állapotok uralkodnak egyebek mellett a kísérő nélküli kiskorúak helyzetét tekintve – írták.
A vizsgált két országra, és az unióra egészére vonatkozóan megállapították, hogy jóval kevesebb migránst küldenek ténylegesen vissza származási országába, mint ahány kiutasítási határozat születik. Ennek fő okai a hosszadalmas menekültügyi eljárás, az integrált visszaküldési ügykezelési rendszer és a kiutasítási határozatok uniós szintű kölcsönös elismerésének és módszeres nyilvántartásának hiánya, az idegenrendészeti fogdák elégtelen befogadóképessége, a migránsok származási országával folytatott együttműködés nehézkessége, illetve az, hogy a migránsok a kiutasítási határozat meghozatalát követően egyszerűen elszöknek.
A számvevők azt ajánlották az Európai Bizottságnak és illetékes ügynökségeiknek, hogy erősítsék meg a szükséghelyzeti támogatás, a menekültügyi rendszerek és a visszaküldési eljárások irányítását, fokozzák az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által a menekültügyi eljárásokhoz nyújtott támogatást, valamint igazítsák ki az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) által nyújtott visszaküldési támogatást és a szakértők kirendelését az ellenőrzőpontokra.
