Deme Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia energiatudományi kutatóközpontjának nyugalmazott tudományos főmunkatársa szerint a 2011-es fukusimai atomkatasztrófának nem lesznek olyan egészségügyi következményei, mint az 1986-os csernobilinak. 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Deme Sándort az M1 aktuális csatornán pénteken arról kérdezték, hogy kaliforniai borokban kimutatták a radioaktív cézium-137 izotópot, ami összefüggésbe hozható a fukusimai katasztrófával.

A kutató azt mondta: „minden borban van cézium-137 az északi féltekén”, mert az atomrobbantások és az 1986-os csernobili robbanás miatt a talajra került. 

A cézium-137-nek 30 év a felezési ideje, tehát még most is körülbelül a fele megvan annak a mennyiségnek, amely Csernobil után ülepedett le a talajon, és a negyede annak, amely a légköri atomrobbantásokból származik. A cézium ugyanúgy felszívódik a növényekbe, mint például a kálium, és ha megfelelően érzékenyek a műszerek, kimutathatják bárhol – tette hozzá.

Hangsúlyozta ugyanakkor: ha elfogyasztjuk azt a szőlőt, amelyből az említett borok készültek, körülbelül ugyanakkora dózist kapunk, mintha egyszer nem szellőztetnénk a lakásban, és a radonszint picit magasabb lenne. 

Minimális mennyiségekről van szó – közölte, hozzátéve: csak a méréstechnika érzékenységét bizonyítja, hogy „bármiből bármit ki tudnak mutatni”.