Nem sértettek jogot a beregszászi konzulok

A beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai valójában nem sértették meg a nemzetközi jogot – vélekedett Dmitro Tuzsanszkij magyar-ukrán kapcsolatokkal foglalkozó ukrán szakértő az UNIAN hírügynökségnek adott interjújában a külképviseleten készült magyar állampolgársági eskütételről kiszivárogtatott videofelvétellel kapcsolatosan, amely újabb feszültséget okozott a két ország viszonyában.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Pavlo Klimkin külügyminiszter múlt pénteken kijelentette, hogy Magyarország hívja vissza a rejtett kamerával készült felvételen szereplő konzult, vagy Ukrajna kiutasítja. Az ukrán diplomácia vezetője szerint ugyanis a felvétel tanúsága szerint a külképviselet alkalmazottai megsértették a bécsi egyezményt, amely előírja a diplomatáknak a fogadó ország törvényeinek betartását. 

Tuzsanszkij szerint nem ismert, hányan rendelkeznek több útlevéllel Ukrajnában, magyarral vagy akár románnal, izraelivel, amelyeket csak az országon kívül használnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „őszinte meggyőződése szerint az ukrán állampolgárok magyar útlevelének százalékos aránya az orosz útlevelekkel összehasonlítva meglehetősen elhanyagolható”. Hozzáfűzte: tény, hogy több százezer ukrán más államnak fogadott hűséget, még ha formálisan is. A szakértő kifejtette: a magyar kormány politikájának lényege a nemzet egysége a kettős állampolgárság intézményén keresztül, vagyis az, hogy a magyar útlevél birtokában Magyarország állampolgárainak érezzék magukat a Romániában, az Ukrajnában, a Szerbiában élő magyarok. Ezt a nemzetegységet pedig nem területi alapon, hanem jogi úton, azaz a kettős állampolgársággal, politikailag, azaz társadalmi szervezeteken keresztül és gazdaságilag, azaz különböző támogatások útján valósítja meg. Ezért nem szabad párhuzamot vonni a Krímben és a Donyec-medencében történtek és Kárpátalja között, mert Magyarország nem támaszt területi követeléseket Ukrajnával szemben – szögezte le.

Tuzsanszkij szerint a bizalomnak helyre kell állnia a két ország között, ezért fontos, hogy Kijev ne lásson szakadárokat a magyarokban Kárpátalján vagy Budapesten, és a magyar fővárosban ne úgy értékeljék az ukrán politikusokat, akik asszimilálni, és megalázni akarják a magyarokat.