November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kellett volna összegyűjteniük ahhoz, hogy népszavazást kezdeményezhesenek a következő szöveg alkotmányba kerüléséről: „Horvátország nemzeti valutája a kuna, amely száz lipára osztható, és amelynek megváltoztatásáról csak népszavazáson dönthetnek az állampolgárok.”

Hirdetés

Két hét alatt 334 582 szavazat gyűlt össze, 34 258-cal kevesebbet a szükségesnél – közölte a bizottság.

A népszavazásról szóló kezdeményezést a 151 tagú törvényhozásban négy képviselővel rendelkező HS, valamint három jobboldali, parlamenten kívüli párt, a Horvát Jogpárt (HSP), a Függetlenek Horvátországért (NHR) és a Megújulás Generációja (GO) indította el.

Marijan Pavlicek, a szuverenisták parlementi képviselője a sajtónak úgy nyilatkozott: a kudarc ellenére elégedettek. Bejelentette, hogy a kuna védelmében minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni fognak a parlamentben. Úgy vélte: a gazdasági mutatók arra utalnak, hogy Horvátország nem készült fel az euró bevezetésére.

Korábban írtuk

Marko Milanovic Litre, a párt másik parlementi képviselője szerint a kormány nem az állampolgárok érdekeit képviseli az euroövezeti csatlakozással, hanem önös érdekek hajták.

„A horvát nép elmondta, mit szeretne, több mint 330 ezer aláírást gyűjtöttünk össze, és úgy véljük, az a jó út, ha az állampolgárok maguk döntenek hazájukról és saját sorsukról” – húzta alá.

A kormány szerint azért nincs szükség népszavazásra, mert Horvátország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), elfogadta a közös fizetőeszköz bevezetését.

Horvátország 2023 januárjában készül bevezetni az eurót. Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie minden maastrichti kritériumnak.