Fotó: MTI/EPA-EFE/Emilio Naranjo (szerk.)
Hirdetés

A jelenlegi ügyvezető kormányfőt saját pártja 123, valamint a Kantábriai Regonális Párt (PRC) egy képviselője támogatta igen szavazattal. Nemmel 155-en szavaztak, köztük a legnagyobb ellenzéki pártok, például a konzervatív Néppárt (PP) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt politikusai.

Pedro Sáncheznek a szavazásban résztvevők egyszerű többségének támogatását kellett volna elnyernie ahhoz, hogy újraválasszák a posztra.

A jelölt már a szavazás előtt mondott parlamenti beszédében elismerte várható vereségét, és az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) baloldali radikális pártszövetséget tette felelőssé, amiért nem sikerült kormányzati együttműködési megállapodást kötniük.

„Sajnálattal állapítom meg, hogy a parlamenti patthelyzet folytatódik” – fogalmazott, majd kifejtette, hogy a gond nem az általa bemutatott kormányzati programmal volt, hanem a tárcák elosztásával.

Hangsúlyozta: pártja kész lett volna koalícióra lépni, és több, szavai szerint korrekt és észszerű ajánlatot is tett az Unidas Podemosnak a tárgyalások során, ám ezeket mind elutasították.

Mint mondta, utolsó javaslatukban egy miniszterelnök-helyettesi és három miniszteri posztot kínáltak a támogatásért cserébe. A kormányfőhelyettes a szociális ügyekért felelt volna, a miniszterek pedig az egészségügyért és fogyasztásért, a lakhatásért és a szociális gazdasági területért, valamint az esélyegyenlőségért.

Pedro Sánchez szerint ezzel szemben az Unidas Podemos olyan tárcákat követelt mint például a pénzügyi. „Nem lehet a pénzügyminisztériumot, az állampolgárok pénzét olyanok kezébe adni, akik még sosem kezeltek költségvetést” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy a párt fiatal és nincs állami szintű irányítási tapasztalata.

A szocialista politikus azt is kiemelte, hogy „egységes és összetartó” kormányra van szükség, nem pedig „nem két kormányra egy kormányon belül”.

„Ha ahhoz, hogy miniszterelnök legyek, le kell mondanom az elveimről, tudva, hogy nem lesz hasznára az országomnak, (…) akkor én nem leszek most kormányfő” – mondta.

Pablo Iglesias, az Unidas Podemos főtitkára válaszában kijelentette: nem a tárcákról, hanem a kompetenciákról van szó, és azzal az ajánlattal állt elő, hogy követeléseik közül lemondanak a munkaügyi tárca irányításáról, ha cserébe megkapják a foglalkoztatáspolitikai hatásköröket.

„Még időben vagyunk, hogy megmentsük ezt a szavazást” – mondta alig fél órával a voksolás előtt.

Felrótta a szocialistáknak, hogy nem mutatták feléjük a kormányzati partnert megillető tiszteletet, és emlékeztette Sánchezt, hogy első miniszterelnökségéhez ők juttatták, mikor támogatták bizalmatlansági indítványát, amelyet a konzervatív Mariano Rajoy ellen nyújtott be.

Az április 28-i spanyol parlamenti választásokon győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárának újraválasztását a keddi első fordulóban is elutasította a törvényhozás, akkor az abszolút többség támogatását kellett volna elnyernie.

A jogszabályi előírások szerint a spanyol törvényhozásnak két hónapja van arra, hogy megválassza az ország miniszterelnökét, különben új választásokat kell kiírni.

A parlamenti ülést követően Meritxell Batet házelnök személyesen tájékoztatja VI. Fülöp királyt az eredményről, aki ezután újból egyeztetésre hívja majd a pártok vezetőit. Az uralkodó dönthet úgy, hogy ezeket a találkozókat későbbre halasztja, időt adva további tárgyalásokra és esetleges megegyezésre a pártoknak, ahogy az történt legutóbb 2016-ban is Mariano Rajoy újraválasztását megelőzően.