A német külföldi hírszerzés vezetője a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián (BAKS) tartott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy – például a hadianyagszállításokkal kapcsolatos – szórványos bírálatokat leszámítva nincsenek a rendszer ingadozására, vagy összeomlására utaló jelek sem, bár ezt nem lehet teljesen kizárni.

Hirdetés

„Oroszország továbbra is képes hosszú távon háborút folytatni” egyre újabb, frissen toborzott katonákkal – fejtegette Kahl. Mindez igaz a hadiiparra és lőszerellátásra is. Mint mondta, e tekintetben szó sincs gyengeségről, vagy a tevékenységek esetleges összeomlásáról. Mindazonáltal vannak gyengeségek és meglepetések is, például, ami a hadsereg teljesítőképességét illeti. Azonban, ha a Nyugat felhagy Ukrajna szervezett támogatásával és védelme megszervezésével, Putyin stratégiája, miszerint időre és mennyiségre játszik, beválhat.

Kérdésre felelve, hogy a BND mikortól tudta, hogy Oroszország támadni készül, Kahl elmondta, hogy „mintegy 14 nappal a háború kezdete előtt olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket nem lehetett másképp értelmezni”.

Az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-én indult. Kahl egyben visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint az amerikai és brit hírszerzés sokkal korábban számolt a támadással, mint a német partnerszervezet.

Kahl szerint Putyin a döntést a támadásról számos olyan tényező alapján hozta meg, „amely nem a rakéták és harckocsik számolgatásának” függvénye volt.

Korábban írtuk