Németh Zsolt: Biztosítani kell a vallásszabadságot a Közel-Keleten
A közel-keleti konfliktusokat követő rendezés, köztük a szíriai konszolidáció során mind az országos, mind a regionális testületek számára hangsúlyos szempontnak kell lennie a vallásszabadság biztosításának – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva hétfőn.A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) egyhetes téli ülésszakának első vitanapját követően Németh Zsolt közölte, az Európai Konzervatívok Csoportja és Demokrata Szövetség képviselőcsoport elnökeként elmondott beszédében hangsúlyozta: a közel-keleti konfliktusok nyomán felerősödött a keleti keresztyének üldözése, noha már így is a legnagyobb üldözött kisebbségi közösség a világon a keresztyénség.
Becslések szerint legkevesebb kétmillió keresztyén szenved el üldöztetést a világban – hívta fel a figyelmet.
Tájékoztatása szerint a vita során I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka fontosnak nevezte szigorú monitoring rendszer felállítását, amely nyomon követné a keresztények üldözésének eseteit. A pátriárka alapvetőnek tartotta azt, hogy egy összehangolt politikai, diplomáciai és humanitárius válasz szülessen erre a jelenségre. Hangsúlyozta továbbá a párbeszéd fontosságát, valamint azt mondta: elengedhetetlen, hogy a közel-keleti politikai konszolidáció folyamatában a vallásszabadság biztosítása kiemelt szempontként jelenjen meg – tájékoztatott az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közleménye szerint a konstantinápolyi pátriárka beszédében úgy fogalmazott: „globális közösségünkben a közös értékek átlépik a nemzeti, politikai, vallási, faji vagy kulturális határokat”.
Egy olyan világban, mely „egyre megosztottabbnak és megosztóbbnak bizonyul”, kötelesség a hidak építése a béke és az egység, valamint az együttműködés és az összefogás érdekében – mondta. Az ökumenikus patriarchátus élő bizonyítéka annak, hogy a különböző kultúrák és vallások szolidaritásban és békében együtt tudnak élni – hívta fel a figyelmet a pátriárka.
„Változást hozhatunk a világban. Nagyobb gyógyulást hozhatunk az embereknek. Megújult reményt adhatunk, ha mi, politikai és vallási vezetők együtt dolgozunk egy közös célért, nevezetesen, hogy egy jobb világot hagyjunk hátra gyermekeink számára, mint amit örököltünk vagy teremtettünk. Egy olyan világot, ahol a konfliktus és a háború nem a viták és megosztottságok megoldásának módja, ahol minden vallást és minden fajt egyenlően és válogatás nélkül tisztelnek, és ahol védik a természet sokféleségét” – zárta gondolatait I. Bartholomaiosz pátriárka az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt elmondott beszédében.
