Magyarország és Lengyelország támogatásával a németek vezetik az ellenállást az új uniós jogszabállyal szemben, amely a külföldi politikai befolyás átvilágítására fókuszál – írja a Financial Times.

Hirdetés

A magyar kormány az ügyben már összetűzésbe került az Európai Bizottsággal, amiért az EB kritizálta a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését.

A három ország a törvénytervezetet több pontján is módosítaná, ám a tagállamok jelentős része erre nem hajlandó. Magát a csomagot az Európai Parlamentben kirobbant Katargate-botrány miatt hozták létre, amikor a törvényhozókat azzal vádolták, hogy Katarból és Marokkóból kaptak kenőpénzt.

Kritizáljuk az olyan kormányokat, mint Grúzia, amiért elfogadnak egy ilyen törvényt, és olyasmiről tárgyalunk, amit mi magunk is hasonlónak fogunk tekinteni

– mondta név nélkül a lapnak egy EU-s diplomata.

Korábban írtuk

A demokrácia állítólagos központjában dolgozó Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelő alelnöke már reagált is a német, magyar és lengyel igényekre:

„Nulla az esélye annak, hogy visszavonjuk a törvényt!”

Az alelnökről Orbán Viktor is megemlékezett az egyik cseh televíziónak adott interjújában, hiszen azt mondta, Jourová szerint az orosz-ukrán konfliktus a mi háborúnk is, amivel a magyar miniszterelnök egyáltalán nem ért egyet.